A fotókat
"bolyak"-nak köszönöm ezúttal is !
„Mint Magyarországon
szinte mindenütt, Móron is a török kiűzése után kezdte meg az új földesúr a
németek betelepítését… Az
osztrák császár 1691- ben a várost 60.000 rajnai forintért eladta Hochburg
János udvari tanácsosnak és katonai élelmezési főprefektusnak, akinek halála
után fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend
behozatalával.A kapucinus templom és zárda építése 1695-ben kezdődött, 1701-ben szentelte fel a veszprémi püspökség. Az 1711-es évben új külhoni jövevények egész sora érkezett, akik meghonosították a Vértes oldalában a szőlőkultúrát. 1763-ra a lakosság száma 2900-ra emelkedett. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is, mivel a betelepedők már többségében katolikusok voltak.
Szakonyiné
Beke Mariannától kaptam és nagyon köszönöm, az alábbi ismertetőt:
„Mór
egyik temetőjét az úgynevezett Kárváriahegyen létesítették (Kálvária-temető). A
temető legmagasabb pontján található a Kálvária-szoborcsoport, amelyhez
jelenleg tizennégy stáció vezet. Egy támpillérekkel megerősített kőfal övezi a
kis füves területet, amelyen a hatalakos, késő-barokk stílusú szoborcsoport
áll. A Kálvária alakjai: a keresztre feszített Krisztus a két latorral, Szűz
Mária és Evangélista Szent János önállóan álló, valamint Mária Magdolna
Krisztus keresztjénél térdeplő alakja. A homokkőből faragott szoboralakok
egyszerű sziklatömbökön állnak, kivitelezésük művészi. Alkotójuk azonban
ismeretlen. A móri kapucinus rendház Historia Domusa szerint az 1739-ben
állított szoborcsoportot a talapzatán lévő felirat szerint 1798-ban
megújították, és még ugyanebben az évben szeptember 16-án Mezőszegedi Szegedy
Pál székesfehérvári kanonok, általános püspöki helynök benedikálta azt.”
Schwartz
Alajos, Pro Urbe díjas helytörténész kérésemre kigyűjtötte feljegyzéseiből azokat,
amelyek a móri kálváriával és keresztúttal kapcsolatosak; legtöbbjét a
különböző korban íródott Historia Domus-ból jegyzetelte ki. Ezúton is nagyon szépen köszönöm segítségét !
„1737.
április 7-én helyezték el a móri kálvárián a Boldogságos Szűz, Szent János és
Boldog Mária Magdolna szobrait.”
Szalai
báró Barkóczy László Székes-Fehérvári püspök móri látogatása alkalmával 1845.
október 14-én: „Emeltebb dombon van kálváriája 7 stációkkal. Újra készíttetve
1792.” A renovált szobrokat és feszületeket ünnepélyes körmenet kíséretében
szeptember 16-án Szegedy Pál kanonok benedikálta. A magyar nyelvű szentbeszédet
páter Benvenutus, a németnyelvűt Páter Hospitius mondta el. 1798-ban a
Kálváriát fallal vették körül. A kapucinusok egy másik Historia Domusában az
olvasható, hogy golgotája 1739 óta van, a szegénység miatt csak 7 stációt
építettek, melyeket magyar és németnyelvű szentbeszédekkel szenteltek fel… Az
első az Üdvözítőnek a Szent Szűztől való búcsúzását ábrázolja, a második
Krisztus agóniáját, a harmadik Krisztus megveretését, a negyedik Krisztus
töviskoszorúzását, az ötödik a megvert és töviskoszorúzott bemutatását, a hatodik
a kereszt hordozását, a hetedik pedig keresztre feszítését.
A hiány
pótlására még csak 1926-ban került sor, mégpedig úgy, hogy a 7 régi stáció közé
7 újat építettek. Terméskőből lettek építve, melyet báró Trauttenberg Frigyesné
adományozott. A fuvart a móri gazdák teljesítették, a kőművesmunkát id. Stumpf
János kőművesmester végezte. Az egyes állomások képeit vörösrézlemezre a móri
Harmann Béla festette, egyben a korábbi képeket is átfestette. Az új keresztutat
1926. június 20-án Prohászka Ottokár püspök szentelte fel. Egy-egy kép 800.000
koronába került. A szükséges pénzt a kapucinusok a közeli földesuraktól és osztrák
rendházaktól koldulták össze.
A
Piactértől (most: Szent István tér) a Golgotához vezető utat Kálvária-utcának
(Kalvarienberg-gasse) nevezték, mely Prohászka Ottokár püspök halála után erről
a püspökről kapta új nevét. Jelenleg: Táncsics Mihály nevét viseli.
A
stációkat 1990-ben lebontottak, helyükre egy új gyárat éltettek, mely 1992-ben kezdte meg munkáját.
Szakonyiné
Beke Marianna kiegészítése: a temetőhöz vezető úton elbontották 1990-ben a
stációkat, azok helyett újakat készítettek. Az új 14 stáció azonban már nem
kívül kapott helyet, hanem a temető területén belül: a temető kapujától a kálváriáig
felvezető út mellett helyezkednek el.