Vértessomló kálvária

A kálvária építésének történetéről részleteket sajnos nem sikerült megtudnom....

Vértessomló a római kor óta lakott település, mely a mai napig németajkú a 18. századi betelepítéseknek köszönhetően. 1734-1737 között Esterházy József gróf katolikus németeket telepített a községbe.

Híres a község Mária kegytemploma, mely zarándokhely is egyben. Az új telepesek első csoportja – akik mind katolikusok voltak - a hagyomány szerint, a Steinbründl forrásnál állapodott meg, ahonnan csengettyű hangja után indulva érkeztek egy szentképhez, illetve egy erdei kápolna romjaihoz és találkoztak össze András testvérrel, a ferences rendi remetével.

Az új telepesek kedvéért  és a Szent Szűz iránti mély tiszteletéből - akinek mai kegyképe akkoriban érkezett Vértessomlóra - a gróf a kis erdei kápolnát alapjaitól kezdve újra felépítette és kissé megnagyobbítatta. Ez az építkezés 1735-1738 között folyt.

A kálváriadombot egy szakadék választja el a kegytemplomtól. Sajnos arra nézve, hogy az első, eredeti  kálvária mikor épült pontos adat nem tudható. A jelenlegi stációk már modern anyagokból készültek és a benne lévő képek is modern felfogásban mutatják a keresztút állomásait.  

  

  

 

Az alábbi információkat  és képeket Szentimrevárosból, Török Tamástól kaptam, ezúton is köszönöm !

A képsorozatot Prokop Péter pap festő, író készítette, római szolgálata alatt. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Prokop_P%C3%A9ter )

A teljes képsorozat megtalálható a Szentimrevárosi Egyesületnél, ahova Kállay Emil egykori piarista tartományfőnök jóvoltából került.

Másolati példányok vannak a jánoshalmai és a makói  kálvárián.

Pusztavám kálvária

A fényképeket "bolyak"-nak köszönöm !

Többszöri nekifutásra sem sikerült sajnos semmiféle adatot a kálvária építésének körülményeiről, vagy arról, hogy miért 7 stáció épült - megtudnom. A stációképek egyébként nem a Szűz Mária hét fájdalmát mutatják, (mint pl:Szebényben) hanem  a 14 „szokásos” stációképből kiemelve hatot, és hozzátéve egy olyant, ami a 14-ben eredetileg nem szerepel. A barnagi 8 stációs kálvária sem hasonlítható ehhez. Ezért is sajnálom, hogy nem sikerült kideríteni, miért ilyen ez a kálvária.

Egy biztos, a település történetéről tudható, hogy Pusztavám község már a középkorban is rendelkezett plébániával. Erről egy 1332-1337 között keletkezett pápai dézsmalistáról értesülhetünk. A törökdúlás 150 éve alatt a környék teljesen elnéptelenedett, területére németajkú evangélikus, és (a móri kapucinus rendház szervezésével) katolikus telepesek érkeztek. Elenyésző számban voltak jelen reformátusok is, ám ők hamar beolvadtak az evangélikus felekezetbe. Hogy a stációk mikor épültek, ki(k)nek az elképzelése alapján – az már valószínűleg mindörökre titok marad.
 

 

Tardos kálvária

A fotókat "bolyak"-nak a kálvária  történetét pedig Moravcsik Máriának köszönöm.

Kálváriához vezető út  elején felállított tardosi vöröskő sziklába  vésett szöveg:

Aki utánam akar jönni , Tagadja meg önmagát ,Vegye fel keresztjét minden nap és kövessen engem. Lukács 9.

A kálvária  építésének gondolata Dr. Kalocsai József atya tardosi  plébánosi szolgálata idejének    (1987-2007 )  vége felé fogalmazódott meg . Az atya a saját költségén készítette  el a stációk képeit  fekete gránit  kőlapokon egy tatai kőfaragóval, néhány évvel  a tényleges megvalósulás előtt.

2006-ban a Dekor-Stein Kőbánya Kft.  a helyben  bányászott vörös  kőből méretre  szabva  térítésmentesen elkészítette a stációkat, melyek   felállítására  2007 tavaszán  került sor,

 az Egyházközség, Faluvédő Egyesület  és az Önkormányzat összefogásával.

A  stációk felállításának  helyéül  célszerű volt  olyan   utat kijelölni  ami a   Kálvária  dombon  lévő   kőkereszthez vezet.

A   kőkeresztbe vésett  szöveg:  Dicsértessék  a Jézus Krisztus. Az örök Atya  fölfeszített  szent Fiának imádásául  állítatta Nagy Herman és Götz Erzsébet 1931

A Kálvária felszentelésére  2007   április 7-én , húsvét péntekén volt , melyen Dr. Kalocsai József plébános  betegsége miatt sajnos már  nem tudott jelen lenni.

A Kálváriát  Szabó János  esperes, Süttő plébánosa  szentelte fel.

2008-tól  a  húsvét  előtti hét péntekén a keresztutat Szabó Zoltán plébános úrral a  Kálvárián  járjuk.

Idősek elmondása  szerint   nagycsütörtökről nagypéntekre virradó  éjjel   minden  faluban lévő kőkeresztnél, szentképnél  imádkoztak, s utolsóként  mentek a Kálvária  dombi  kereszthez.Régebben szeptember  14-én Szent Kereszt felmagasztalásának napján is  a Kálvária domb kőkeresztjénél  szoktak imádkozni.

(Tudomásunk szerint   keresztút, stációk nem voltak  korábban településünkön)