2014. május 25., vasárnap

Jánossomorja kálvária

A helyszín: 

Volt anno Pusztasomorja, Mosonszentpéter és Mosonszentjános.
1950-ben Mosonszentpéter Mosonszentjános része lett.
Majd 1970-ben az egyesített falut hozzácsatolták Pusztasomorjához. Így lett a településnek Jánossomorja a neve.
1994-ben városi rangot kapott a település, azóta Győr-Sopron megye kilencedik nagyvárosává nőtte ki magát. A Szent-Mihály kápolna és kálvária pedig a Mosonszentpéteri városrészben található, a római katolikus templom rövidke utcájában, átellenben a templomtól mintegy 150m-re.

A már 1944-ben elkészült, de csak 1964-ben felszentelt mosonszentpéteri kálvária Szent Mihály kápolnáját közrefogó stációinak domborműveit Borsa Antal egykori győri szobrász készítette. A kálvária kialakításához a földterületet és az anyagi fedezetet a szentpéteri Wachtler család biztosította, akik felnőtt gyermekeik elvesztése miatt érzett mély fájdalmukat próbálták ily módon enyhíteni.
http://www.janossomorja.hu/templomok

https://mapio.net/s/60620891/-ről hoztam az alábbi képeket:






           Kép: https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/janossomorja/kalvaria


A stációképeket Pesti Máriának köszönöm !















2014. május 22., csütörtök

Kistelek kálvária

A Kisteleki temetőrészben lévő Kocsó Kápolnát Kocsó József kereskedő és neje, Gémes Teréz építette 1899-ben a község által ingyen átengedett telken. A kápolna elé ugyanekkor lakossági felajánlásokból elkészültek a kálvária stációi is. A következő alapító okirattal adták át a városnak a kápolnát (részlet):
'Alulírott kisteleki rk. vallású lakosok: Kocsó József és neje, Gémes Teréz kötelezzük magunkat, hogy a kisteleki temetőben általunk felépített kálvária kápolnát, a község hívei által emelt tizennégy szentkeresztúti állomással (stációval) együtt, szóval az egész kálvária területét, míg élünk, jó karban fogjuk tartani, hiányait, szükségeit, és csorbulásait a mindenkori kisteleki plébános úr útmutatásai és intézkedései szerint, saját költségünkön megcsináltatjuk, s a mai nap Várossy Gyula kisteleki plébános úr kezeibe leteszünk 200, azaz Kétszáz o. és m. értékű forintokat a végből, hogy a helybeli plébániai hivatal által kezeltetve takaréktárba téve és tőkésítve: holtunk után a kálvária jókarban tartására fordítassék, de csak annak kamata, míg a tőkéhez csak püspöki engedéllyel szabadjon nyúlni.
Mint buzgó katolikus hívek, kérjük a mindenkori kisteleki plébános urakat, hogy a kálváriát vegyék gondjaikba, s ott, érettünk az ez év folyamán teendő két alapítvány szerint, éven át két alapítványi szent misét szolgáljanak.
Isten és annak minden szentjei úgy segéljenek, ahogy ígéretünket teljesítjük!
Kistelek, 1899 év június havának 14-én'
Ugyancsak a Kocsó házaspár állítatta 1913-ban a kápolna előtt álló keresztet az 'Úr dicséretére és a hívők lelki örömére'.

A kápolnát és a kálváriát a II. világháború előtt és közvetlenül utána még gondozták, de az 1970-es évektől szinte teljesen elfelejtődött. A kápolna épülete megszűnt ravatalozóként működni, innentől kezdve a teljes enyészet uralkodott el rajta. A környezetét benőtte a gaz, a kápolnát hajléktalanok lakták fosztották ki, a stációk romossá váltak.

A változást az új évezred hozta meg. Kistelek Város Önkormányzata 1999-es előzetes megbeszélések alapján 2000. április 19-én megtartott képviselőtestületi ülésen határozatot hozott az ún. kisteleki régi temető felszámolásáról. A határozat alapján az Önkormányzat az Árpád utca páratlan bal oldalán lévő régi temetőrészt kegyeleti parkká kívánta átalakítani, továbbá szólt arról, hogy a testület javasolja a kápolna és az előtte lévő kálvária stációinak műemlékké nyilvánítását, azaz helyi védelem alá helyezését. A munkálatok 2000. áprilisában kezdődtek meg, a régi temetőrész felszámolásával, majd a 2001-ben folytatódtak a rekonstrukciókkal, majd nyáron díszes ünnepség keretében felszentelték, felavatták az őt megillető állapotába került építmény.
A kálvária stációk képeit Czakó János és Szombathelyi Árpád festette.

A stációképeket Tasi Zsolt küldte, köszönet érte !












Ezeket a fotókat  szép nevű "erdei deréce" blogolvasómnak köszönöm !


                              A temető felszámolása utáni képek: 




Régi kép a  https://mandadb.hu oldalról1918-ból








2014. május 21., szerda

Ják kálvária



A fényképeket Dénes Ildikónak köszönöm!
A jáki híres templomról igen sokfelé lehet adatot találni a neten, (pl. itt is: http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1ki_templom ) de érdekes módon a templom köré épített falba helyezett kálváriáról semmit. A Jáki plébánia segítségét az ügyben ezúton is köszönöm. Egész pontosan ugyan nem lehet tudni a kálváriaképek készítésének idejét, de az 1800-as évek vége felé készültek, alkotójuk egy olasz mester volt és egy jáki család – vélhetőleg fogadalomból – vállalta az elkészítés költségeit. A domborművek üveg mögött, jó állapotban vannak.
Dénes Ildikó hívta fel a figyelmet arra, hogy bár a stációk domborművei azonos méretűek, a stációoszlopok (t.k. a kerítés) nem egyforma…. 



Udvardi Balázs Tamástól kaptam az alábbi kiegészítést, és két fotót, melyet ezúton is köszönök:
Budapesti Hírlap 1904.09.08 / 248. szám
"A jaáki templom építését a műemlékek országos bizottsága ellenőrzi. A bizottság több tagja Kammerer Ernő országos képviselő vezetésével Jaákra érkezik, hogy a munkát felülvizsgálja. A bizottság tegnap a stációk elhelyezése ügyében küldött Jaákra utasítást. A Krisztus kínszenvedéseit ábrázoló tizennégy stáció ugyan is tegnap Párisból megérkezett. A remekművű szoborszerű stációkat a templomban akarták elhelyezni, de a bizottság műtörténeti szempontból arra utasította az építés vezetőit, hogy a stációkat a templomon kívül körben helyezzék el, a mi meg is történt."

 



Dénes Ildikó képei:










 
Egyforma képek - különböző kerítésben


   

  


2014. május 8., csütörtök

Lillafüred kálvária


Az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm.

A „Szikla-kálvária” keletkezés idejéről nem tudnak pontos időpontot. Mesterségesen hozták létre az utat és vájták ki a sziklákat. 20 éve volt felújítva. Akkor színes képeket tettek a fülkékbe és körbemeszelték.  Jelenleg Simon András grafikus tusrajzai vannak a fülkékbe ragasztva, az egyes stációkhoz kapcsolódó imaszöveggel. Mivel nagyon elhagyatott helyen van,  drága, vagy értékes fafaragványokat, vagy domborműveket ide helyezni nem érdemes. Gazdája a Diósgyőri Katolikus egyházközség.                                                          

Szoktak itt keresztutat járni a miskolci minoriták és a diósgyőri szent Annások (Diósgyőri szent Anna templom hívei). Valószínűleg ez utóbbiak ragasztották fel a grafikákat a stációfülkékbe. A jelenlévők a sziklába vájt stációk előtt elmélkedve, imádkozva emlékeztek meg a szenvedéstörténetről. A sok helyen nagy szikladarabokkal nehezített kálvária az út végén lévő kis kápolnánál ér véget.                              
A kápolna berendezése nagyon egyszerű, keletkezésének történetéről nem nagyon tudnak.  Egy kereszt díszíti, valamit a hívek által odahozott szentképek és gyertyák.                                                   
A kisvasút megállójától, a posta mögött, a park sétányain, a Szinva folyásirányával szemben D felé indulunk. A gépkocsi-parkoló után átmegyünk a Színva hídján, és  rátérünk a zöld jelzés éles kanyarral kezdődő sétányára. (Ha az 5-ös autóbusszal érkezünk, a Szt.István barlangi megállótól visszagyalogolva ugyanehhez a hídhoz juthatunk.)


Az igencsak "megviselt képek" Simon András grafikusművész keresztút képeinek másolatai.

Nem akarnék senkit megbántani, ezért csak azt írom: elég különös egy kálvária ez. Fényképezni nem nagyon érdemes és nem is nagyon lehet. Mindenesetre, akik mégis segítettek nekem, azoknak köszönet. Tasi Zsolt próbálkozott képekkel - köszönöm a fáradozást:








"Babarci tekergő"-től  videót kaptam  - amit ezúton is nagyon köszönök.


A videó lejátszásához Google Chrome szükséges !