A kálvária képeit FME-nek a stációképeket Pipulkának köszönöm.
A kálvária és a remetelak története: http://www.klvk.vac.hu/wiki/index.php/K%C3%A1lv%C3%A1ria
Az
1726-ban épült műemlékegyüttes Kálvária egy természetes domb tetején álló
emeletes várszerű kerek épület, földszintjén egy kis kápolnával és a
stációkkal.Vác 1600-ban készült látképén a mai Kálvária helyén kisebb erőd
látható, amelyet egy 1686-os rézkarc tanúsága szerint nagyobb, tornyos
építménnyé bővítettek.
1723-ban
Schick János váci kereskedő, a császári hadak élelmiszer-, és felszerelés-szállítója
alapítványt tett, a hagyomány szerint, elhunyt felesége emlékére, ezen a helyen
Kálvária építésére. Lehet, hogy az egykori erődöt építették át és ennek
köszönhető a Kálvária bástyaszerű, robosztus megjelenése. Falait az itt ritkán
használt mésztufából emelték. A Schick család szolgálataiért nemes lovagi címet
kapott az uralkodótól, VI. Károlytól. Címerüket, amely pelikánt, csillagokat és
kalászokat ábrázol, a Kálvária lépcsőinek elágazásánál, a IX. stáció fölött
láthatjuk.
A
Kálvária első felújítása Tanács János kanonok-plébános kezdeményezésére
1870-ben, a második 1934-ben, a harmadik az 1990-es évek végén történt.
A környék
kálváriái közül a váci a legrégebbi. Ezt a mintát követték az egykori
budapest-józsefvárosi kálvária építői 1747-49-ben. Hasonló a 18. sz. második
felében épült gödöllői és szentendrei kálvária is.
A váci
kálvária-együttes tartalmazza a kálváriák valamennyi hagyományos elemét:
gyülekezőkápolna, Szent Sír kápolna, Szent Lépcső, stációk, kálvária-jelenet és
remetelak.
A Szent
Sír kápolna a kálvária földszintjének belsejében van. Bejáratát régen rácsos
vaskapu zárta le. Az oltár fölött a keresztrefeszített Jézust ábrázoló
olajfestmény volt, kétoldalt pedig falra festett katonaképek.
A Szent
Lépcső a kálváriák különleges része. Mintája a római Scala Santa, amelynek a 28
márvány lépcsőfokát a hagyomány szerint Szent Ilona császárnő hozatta át Jeruzsálemből
Rómába. A váci kálvárián a 28 lépcsőfokot 7+7+7+6+1 megosztásban alakították
ki, a 28. a tetőn álló keresztek előtt van.
Az
1934-es felújításkor 14 vörös műkő stáció került az épületre. Ezeket 1992-ben
súlyosan megrongálták. Az 1. és 2. stáció a Szent Sír kápolna bejáratában, a
3.-tól a 8.-ig körben az épület földszintjének külső falában, a 9.-11. a szent
lépcső melletti falban látható. A 12. eseményt, Jézus halálát, a tetőn álló
szoborcsoport jeleníti meg. Levételét és sírba tételét a 13. és 14. stáció
mutatja be az épület hátsó, levezető lépcsői mellett.
A tetőn
kialakított kálváriajelenet eredetileg fából készült, 1738-ban cserélték ki
kőszobrokkal. A Krisztus balján álló kereszten a gonosz latort, Gestast
ábrázolták, aki nyelvet ölt rá és jobb kezével fityiszt mutat. Krisztus jobb
oldalán a bűnbánó lator, Dimas, felnéz a Megváltóra. A keresztek között álló
szoboralakok: Jézus anyja, Mária, János, a kedves tanítvány édesanyjával, Mária
Szaloméval, és a bűnbánó Mária Magdolna.
A szobrok
alkotóját nem ismerjük, de valószínű, hogy nem egy művész munkái, mert a
mellékalakok nagyobb művészi értéket mutatnak, mint a kereszten függők.
A
remetealak világi elemként csatlakozik a kálváriához. Az itteni épület
parasztház szerkezetű volt, középen konyhával, két oldalt egy-egy szobával. Fa
harangtorony állott mellette.
Az
emeleten is stációk vannak, míg a tetőn a keresztre feszített Jézus teljes
nagyságú alakja a két lator keresztje között. Lábánál Szűz Mária és Mária
Magdolna életnagyságú szobrai.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| (Ez a XII. stáció !) |
