A
település központjában található templomtól pár száz méterre Szeged felé, a a régi temető helyén, 2013-ban rendezett
kegyeleti park került kialakításra. A gondozott parkban kis kápolna, kálvária
és stációk találhatók.
Kérlek, olvasd el a "Kálvária kereső" című bejegyzésemet. Megpróbálom egy helyen összegyűjteni a magyarországi (szabad téren álló, esetleg kerítésfalba épített) stációs kálváriákat. Ha segítesz a szerkesztésben, akár képpel, akár szöveggel, előre is köszönöm, ám fizetni senkinek sem tudok a fáradozásért. Ide írhatsz, ha találtál valamit: szerkesztő: aranyosfodorka@gmail.com
2016. április 10., vasárnap
2016. április 5., kedd
Budapest Békásmegyer kálvária
Budapest Békásmegyer Boldog Özséb plébániatemplom kálváriája
A
leírást és a fotókat Dénes Ildikónak köszönöm.
Lékai László bíboros „1984-ben ünnepelte aranymiséjét, s
közelgett hetvenötödik születésnapja is. Az akkori állami vezetők megkérdezték:
mit szeretne erre az alkalomra. Új templomot, plébániai közösséget
Békásmegyerre - hangzott a válasz. Némi akadékoskodás után a főváros
templomépítés céljára rendelkezésére bocsátotta az egykori Vera tér egy
részét.”
Az új templom kül- és belföldi adakozásból társadalmi
munkával épült. Az alapkőletétel 1984. október 21-én, templomszentelés 1987.
szeptember 13-án volt.
Az üvegmozaik keresztút képeit Pleidell János festőművész
tervezte és Mohay Attila iparművész műhelyében készültek el. A
kálváriaképek a templom falát képező üvegezett falban kb. másfél méteres
magasságban vannak elhelyezve. Kívülről egy második üvegréteg védi.
A stációk felirata:
1.
Az
ítélet
2.
Vállalás
3.
Első
esés
4.
Az
anya
5.
Simon
6.
Veronika
7.
Második
esés (Szeretteinkért)
8.
Figyelmeztetés
9.
Harmadik
esés
10.
Lemeztelenítés
11.
Szögezés
12.
Halál
13.
Pieta
14.
Temetés
Az adományozók neve a stáció száma alatt olvasható.
A templom történetéről leírás itt olvasható:
2016. április 2., szombat
Mikófalva kálvária
Az
alábbi ismertetőt Pető Mária szerezte
meg Kelemen Krisztina tanárnőtől. Mindkettőjüknek hálásan köszönöm a
segítséget, hogy lehetővé tették a hiányos anyag kiegészítését !
Mikófalva,
a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence
nyugati szélén, Egertől 25 km-re fekszik. A falu Heves megyéhez
tartozik. A község az Eger patak két oldalán a három fakereszttel
koronázott, meredek Kálváriadomb tövében terül el.
A falu déli részét, az Alvéget a templom választja el az északra fekvő Felvégtől. A templom és a kultúrház között lévő zsákutca végén jobbra kanyarodva egy rövid erdei úton juthatunk el a Kálvárián elhelyezkedő keresztúthoz.
A falu déli részét, az Alvéget a templom választja el az északra fekvő Felvégtől. A templom és a kultúrház között lévő zsákutca végén jobbra kanyarodva egy rövid erdei úton juthatunk el a Kálvárián elhelyezkedő keresztúthoz.
Ezen
a helyen rendezték meg 1922-23-ban a segédjegyző ötlete alapján, a plébános és
a kántortanító segítségével, budapesti rendező és díszlettervező
közreműködésével, helyi szereplőkkel a Mikófalvi Passiójátékot. A nyár folyamán,
körülbelül 25 alkalommal adták elő. A helyi adottságok kitűnő környezetet
biztosítottak a szabadtéri előadáshoz. Az ország minden tájáról jöttek
érdeklődők.
A
falu lakói ezt követően három fakeresztet állítottak a domb tetején és hagyománnyá
vált, hogy nagyböjt 5. vasárnapján, feketevasárnap, itt végezték el a
keresztúti ájtatosságot. 2004-ben Kovács Albinné Ildikó kezdeményezésére a
hívek adományából és munkájával készült el a jelenleg is látható stációk. A
képek a templomban található keresztút másolatai. A keresztutat 2004.
szeptember 14-én szentelték fel. Nagyböjtben, ha az időjárás engedi, minden
vasárnap 15 órától keresztúti ájtatosságot végeznek itt a helyi hívek.
Molnár Katalin Mikófalva felé járt és elküldte a stációk, keresztek fotóit. Ezúton is köszönöm segítségét.
Mint érdekességet
szeretném megjegyezni, hogy
„Az első
magyarországi passiójátékot Fejős Pál rendezte a Heves megyei Mikófalván,
1922-ben. A szereplők mikófalvaiak voltak, de fővárosi színészek is segítettek.
A nézőtéren ötezren fértek el, a szereplőgárda pedig kétszáz fős volt, nem
számítva a négyszáz tagú énekkart. 1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig
huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót. Mikófalván a
templomban két falfestmény őrzi a passió emlékét: az utolsó vacsora és a
Golgota hátterében a Bélkő csúcsa magasodik.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Mik%C3%B3falva)