Részletek
Nagykáta történelméből:
Nagykáta
története egészen a 12. századig nyúlik vissza. A Kenderhalmi részen végzett
ásatások során előkerült egy 12. századi templom alapja, a körülötte feltárt 42
sír és a II. Géza (1141-62) idejéből származó pénzek a tárgyi bizonyítékai
annak, hogy ezen a területen jelentős település volt már akkor is… A tatárjárás
sajnos ezt a vidéket sem kerülte el.
Később
az egész országra nézve katasztrofális következményekkel járó török uralom
Nagykáta történelmében is több falupusztulással járt.
A
templom túlélte a török hódoltságot, noha romosan. Nem csoda, mert a Buda
visszafoglalása utáni évtizedben a német seregek annyira tönkretették a
környéket, hogy például 1686-ban a kecskeméti járás területén, ahová ekkor
Nagykáta is tartozott, csupán két város, Kecskemét és Nagykőrös maradt meg, a
többi 38 település pedig lakhatatlan pusztává vált.
Később
Mária Teréziától mezővárosi kiváltságot kaptak.
A
század hatvanas éveiben építtette Keglevich Gábor a temetőben lévő szép, barokk
kápolnát, mely tetőszerkezete egyedi az országban.
A
20. századi háborúk nagy pusztítást végeztek a városban, a lakosság száma
is jelentősen csökkent –olyannyira, hogy a városi rangot is visszavették a
várostól. A II. vh után elkezdődött az igazi iparosodás, ami elindította
a települést a városiasodás útján.
Amit
a kálvária történetéről megtudhatunk, az a Historia Domusban olvasható 1936.
évi bejegyzés:
"Már
régi tervünk a temetőben lévő, állandóan omladozó és egyáltalában nem ékes hét
stáció szerű építményének a hely méltóságának megfelelőbbel kicserélése.
Ez
valósult meg amikor Fejős Juljanna kettő, özv. Tóth Istvánné, Bodócs Pál és
Balázs Teréz, Kocsi Pál és Nagy Rozália, Bundy Jánosné, Felsőpelőczi özv. Tóth
Lajosné egy-egy műkő oszlopot állíttattak 140-140 pengő értékben. Ezekbe később
60 pengős dombor képek kerültek, a régi kivehetetlen elrozsdásodott bádogra
festett képek helyett. Így valószínű egy két évtizedre jó karban
maradnak."
Ez
utóbbi információért is köszönet Káplár Bélának.
A fényképeket Biki Endre Gábornak köszönöm.
 |
| Ezt a képet Káplár Bélának köszönöm. |
 |
| XVIII. század elején épült, 1926-ban bővített, barokk stílusú Keglevich-sírkápolna, a későbbi Szent Kereszt-kápolna. |
