Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm
!
A települést először 1453-ban említik a források. A
századok során több nemesi család is megfordult a községben, majd a XVII.
században a község birtokosai a Dőry grófok lettek. Dőry Ferenc (a család egyik
legtekintélyesebb tagja, aki apja halála után átvette a birtokok irányítását az
1730-as évektől) felépíttette girincsi kastélyát, melyet uradalma központjává
tett.
(Érdekesség: Dőry Ferencet az általa épített templomban temették el. A kastélyt Gábor fia, majd gr. Almássy József bővítette, átépítette, és a 19. sz. elejére nyerte el a ma is látható formáját. Dőry Gábornak 5 leánya és 1 fia született, a lányok közül a leghíresebb, a történeti és a magyar irodalomban is nevezetes gr. Dőry Katalin lett, kinek gr. Buttler Jánossal 1792-ben kötött „különös házassága” a girincsi kastélyban történt. A házasságról sokat írtak, különösen Mikszáth Kálmán regényének 1900-ban történt megjelenése óta. Ez a furcsa házasság és hosszantartó, de céltalan, Buttler részéről eredménytelen válóper tette ismertté a Dőryeket és a girincsi kastélyt országszerte. A község lakói azzal is megbecsülik a Dőryeket, hogy az általános iskolát az egyik neves, pártfogó földesúrról, gr. Dőry Ferencről nevezték el.) (https://www.turabazis.hu/telepules_ismerteto_21564)
A római katolikus Nagyboldogasszony
templom 1739-ben épült.
A
kálvária a templomot övező kertben található. A régi kálvária stációképeit egy búcsúkor
ellopták és felgyújtották. Eltűnt a lourdes-i Szűzanya szobra is 10 éve. Az új kálvária mozaik képei Csókos Varga Györgyi (Budapest, 1926.01.05 — Budapest, 2012.12.06. magyar képzőművész, festő, iparművész. Etyek díszpolgára, Magyar Örökség díjas.) alkotásai, 1997-ben készültek.
Szintén terméskő a Golgota három fakereszttel a Dőry kastély felé néző kertrészben, a keleti oldalon. A szentsír nincs a kültéri Golgotánál, az egyik mellékoltár alatt található. Létrehozása: talán1906 (?) Erről nincsenek pontos adatok.
Az alábbi információkat Dabóci Máriának /Mens Sana Alapítvány, Mátramindszent/ köszönjük:
„A művésznő a Sajó kavicsaiból készítette a stációképeket. Sokaknak nem tetszett. Ennél többet én sem igen tudok. Talán még annyit, hogy nem egyszerűen kavicsokból készült, hanem drágakőtől a dunai kavicsig a legkülönbözőbb darabokból. A girincsiek jó részének eleinte nem tetszett. A Magyar Televízió két nagypénteken is bemutatta Tóni atya /Kuklay Antal atya/ magyarázatával, s akkor kezdtek a girincsiek is fölfigyelni rá.
A távolabbról jövő vendégek viszont nagyon szerették. Volt olyan lengyel szerzetes, aki azt mondta, hogy ez a legszebb keresztút, amit életében látott. Igaz, nem a megszokott látványos képeket találja ott az ember. Egyébként azért kellett újat készíteni, mert az előző keresztút képei lassan el-eltűntek, valakik kivették, elvitték. Azért is készült az új ilyen kivehetetlenre.”
