Tarnazsadány kálvária

A település 1000-nél alig több lakosának bizonyára nem a legfőbb gondja a templom melletti stációsor helyreállítása, gondozása. A kálvária történetéről sajnos nem sikerült semmi közelebbit megtudnom.

A http://muemlekem.hu/muemlek/show/11829?logsall=1   oldalon található információ szerint:  „A stációk még megvannak, a képeket már régen ellopták, és nem tudják pótolni. A stáció képeit védő fém ajtók még megvannak. Festett, bekeretezett képek voltak a harangozó néni elmondása szerint.”

Tarnazsadány  első okleveles említése Sodan néven 1301-ben történt. Az Aba nemzetség birtoka volt, de mivel Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára álltak, ezért a rozgonyi csata után elvesztették birtokukat, és Kompoltiak kapták meg azokat.

1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940-41-ben bontották le.

1763-ban épült egyhajós barokk stílusú római katolikus Szent Mihály templom. A templomkapu felett Almásy címer látható.

A kálvária stációk a templom körüli parkban állnak.

Sajnos többszöri, több irányú keresgélésem, kéregetésem dacára senkinél  segítséget nem találtam, aki a stáció-romokról pár fotót készített volna. Így hát maradnak ezek a képek és a többit olvasóm fantáziájára bízom....

Képek innen: https://miserend.hu/templom/1672

Nem tudom a fenti képek mikor készültek, de szorgalmas segítőm Pethő Mária mégiscsak eljutott ide, és elkészítette a "doku-fotó-sorozatát". Itt is köszönöm a fáradozását és a bátorságát ! 
Nos, azt mondom, lehet, jobb lenne, ha már a romok sem látszanának - de előbb utóbb ez be is fog következni. Szomorú és szégyenletes állapot - igaz, nem egyedi ebben az országban....

Délegyháza Galla tanya kálvária

A képeket és az információt Pethő Máriának köszönöm.

A stációképeket a Bodó család bocsátotta rendelkezésemre, ezúton is nagyon köszönöm segítségüket !

A kálvária történetét illetően a településnek nincs köze a stációkhoz. A község területe puszta, tanyavilág volt évszázadokon keresztül, ahol 1945-ig földbirtokos családok gazdálkodtak. Fiatal község, 1949-ben Alsó- és Felső-Délegyháza, valamint Galla-hegy egyesítésével jött létre.

Délegyházán 1930-tól működött kavicsbánya, a termelés 1968-ban érte el csúcspontját. A bányaművelés során keletkezett tiszta vizű tavak új lehetőségeket nyitottak meg a település számára. (https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9legyh%C3%A1za)

A kálváriát Bodó  Csaba  csináltatta. Egy kis ösvény mellett helyezkednek el. Csak  nagypénteken  használják,  akkor  kiviszik a   stációképeket  és   felteszik.   

A  keresztet   Kis R.  Sándor  plébános állíttatta.

A stációoszlopok tulajdonképpen faoszlopok, felső vágott végükön bevésett  kettős  kereszt van, az ez alatt lévő kör alakú részre helyezik a képeket.

Egercsehi kálvária

A fotókat és az ismertetőt Helgert Zoltánnénak köszönöm.

Egercsehit 1285-ben említi először egy oklevél terra Cheh alakban, a Baksa nemzetség birtokában, és ezen a néven maradt egészen 1903-ig. Ekkor vette fel földrajzi helyzetére utaló Eger nevet. A törökdúlás után csak 1564-ben kezdett újra benépesülni.

1791. augusztus 23-án villámcsapás miatt az egész község leégett. 1820 után főleg a Beniczky családnak voltak itt birtokai. Nevükhöz fűződik a bányaüzem megnyitása, amely Heves megye egyetlen mélyművelésű és egyben legnagyobb szénbányája lett, melyet 1990-ben bezártak.

Két temploma van, a Szent István király templom (1734) és a Rózsafüzér királynéja (1769) templom.

A kálvária története:

A Rózsafüzér királynéja templom közelében először a kereszt lett megépítve 1924-ben az akkori jegyző Szabó János közreműködésével. Egercsehi közössége fogott össze és készíttette el a keresztet.

A keresztút a II. világháború után körülbelül 1946-ban lett megépítve, egy háborúból hazatért helyi katona indíttatására az akkori plébános segítségével.

Beszélték még a faluban, hogy a stációk egyes képein azért hiányoznak a fejek, mert a faluban lakó két gyermek verte le azoknak a fejét akik bántották Jézust.

/>

Aba kálvária

Hírek a kálvária ügyében: 

https://24.hu/kultura/2021/01/29/aba-lebontotta-ko-boldizsar-stacioszobrait-es-triplaaron-ajanlotta-fel-az-alkotonak-visszavasarlasra/

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/uj-stacio-a-kalvaria-ugyeben-4241819/

https://metropol.hu/aktualis/ko-boldizsar-kalvariaja-mutatjuk-videon-is-a-muvesz-megszolalasaval-213957/

A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm.

Abán a Dózsa György úti stációkertben találhatók ezek az alkotások, melyek valószínű kifejezetten kisgyermekek részére készültek – ezt támasztja alá a stációképekhez felvezető kis lépcsősor is.

2007-ben – a polgármester támogatásával Kő Boldizsár (Kő  Pál  szobrászművész fia,  aki többek  között   mesejátszótér   készítő) készítette el a kerámia képeket. A képeket 2019-ben felújították.A képek felső részén a  Nap  és  Hold (erdélyi  jelképek) látható.

A  stációk  közepe  táján  van  egy   kis  tó, körülötte fehér,  fából  készült táblákon   bibliai   feliratok.

A település  múltjáról itt olvasható részletes leírás:

http://www.aba.hu/hirek/25372/aba_tortenelmi_multjanak,_kialakulasanakrovid_attekintese

Nyári....

...és téli kép a stációsorról.