Baks kálvária

 A fotókat Pethő Máriának köszönöm ! 

A baksi kálváriának nincs különös története, ugyanis nemrég készült. 2010-ben adták át a Germán Géza által tervezett római katolikus templomot, melynek udvarában állnak a stációk.

Ezek 2011-ben készültek Antal  Imre atya kezdeményezésére. A keret anyaga fa, és Grósz Sándor pusztaszeri asztalos mester készítette, Máté Gábor tervei alapján. Az üveg alatt színes nyomatok mutatják Krisztus szenvedésének útját.

Tar kálvária

A fotókat és a leírást Pethő Máriának köszönöm !

A Fájdalmas Szűzanya kápolna a régi, gyakran vizesedő  kápolna helyére épült.  Ezért oldala falécekkel  lett borítva. Szobrait a templomból hozták át.  A műemlék templom alatti területen  a harangozó lakás helyét a stációsor vette át. Ezért csak kis helyre lehetett tervezni, melyet Csonka Csaba plébános  atya végzett a polgármester (Turopoli Zsolt)  támogatásával. Pályázat nélkül, önerőből (a tari „hadra fogható” férfiak segítségével), a  hívek adományából és az önkormányzat támogatásával épültek  fel a téglából álló, felül  vörös cseréppel borított  stációfülkék. A stációképek  Antal Gergely tari kerámikus művei, aki zománcképekben álmodta meg elképzelését.  Ő a Palóc Út kézműveseinek tagja. A stációk be vannak kerítve és szép kapuval ellátva.

A kálváriát  2015. szeptemberében avatták fel. Beer Mikós váci püspök szentelte fel. Régebben nem volt kálvária a faluban. Most a plébánia épület kertjében található.

A kálvária építését alig akarták engedélyezni. Végül  Tar Lőrinc  emlékére sikerült megvalósítani. Bár ezzel nem sok kapcsolata van. (A község leghíresebb földesura „pokoljáró”  Tari Lőrinc  volt, Zsigmond király  bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor  a főurak  Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból.  Az uralkodó védelmére csak Tari Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Várának maradványa a templom mellett található.)

Templomát  Szent Mihálynak szentelték; szentélye a 13. századból, hajója a 15.-sz. ból való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók, de középkori a templomot körülölelő fal is. Templomkertjében 19. századi  sírkövek láthatók.

Budapest Rákosfalva kálvária

A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !

Az alábbi stációkép fotók valójában a Szt.István király templom belsejében találhatók, mivel azonban ezekről a képekről másolatok készültek és azokat  a templom melletti parkban 2019-ben az egyházközség összefogásával megépített stáció-keresztekre helyezték ki, így/ezért ez is szerepel a gyűjteményben, mint kültéri kálvária. A másolt képek fóliával  letakarva, fakeretbe  foglalva kerültek ki, de már  két  darabról  leszedte  valaki a  képeket, a  VI.  stációt is  elkezdték  lefejteni a  rongálók.

Az eredeti képek alkotója Nagy  Kovács  Mária: Igazán jelentős alkotóterét az egyházművészetben fejtette ki, mely fiatal kora óta foglalkoztatta. Nagy templomokban állnak életnagyságú kő-, bronz- és kerámiaszobrai, pl. a terézvárosi, a városmajori plébániatemplomokban, az Örökimádásban és a Krisztus Király templomban, a szegedi minorita templomban, és Battonyán, stb.

A templom előtti kőkeresztet 1857-ben faragták, ez Zugló legrégibb köztéri szakrális emléke. Nincsenek  már meg a lábfejei  és az  arca  elváltozott  az  idők  során.

A templom története: Rákosfalván 1919-ben alakul meg a helyi plébánia. Istentiszteleti célokra először ideiglenes fatemplom szolgál, amelyet Král István épített 1874-ben. Pucher József tervei szerint 1887-re készül el Szent István király tiszteletére a neoromán kőtemplom, amelyet 1949-ben oldalhajóval bővítettek a mai nagyságra (230 m2).

Az 1970-es évekre a régi település eltűnik. Helyén a Füredi úti lakótelep épül. Ezzel a rákosfalvai plébánia Budapest egyik legnagyobb lélekszámú plébániája lesz. A belső felújítás a templom felszentelésének 100. évfordulójára készült el. A főhajó egy új kórussal bővült, amelyen helyet kapott az új orgona is. A keresztút képeit  1987-ben  helyezték  el a templomban.

Kép:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szent_Istv%C3%A1n_kir%C3%A1ly_templom_%C3%A9s_a_kereszt,_2018_Zugl%C3%B3.jpg