2022. március 29., kedd

Ozora kálvária

A stációk képeit Pethő Máriának köszönöm, a többi képet innen hoztam: https://varak.hu/latnivalo/index/877-Ozora-Kalvariadomb/

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak.
A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták.
Ozorát, az egykori jobbágyfalut az Ozorai nemesi família birtokolta, akik a XIV. század végére férfiágon kihaltak. A birtokot Luxemburgi Zsigmond király engedélyével Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz,
A kiváló katonát a király 1404-ben kinevezte temesi ispánná, így rá hárult, a gyakran betörő törökkel szemben a déli határvonal védelme. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett, és ő felügyelte az arany- és sóbányákat is. 1416-ban engedélyt kapott erősség építésére. A lovag, akit a magyarok Ozorai Pipóként emlegettek.
Egy ideig törökök, majd Habsburg Miksa zsoldosai uralták a területet, később az Eszterházyak birtokaihoz tartozott.
Az 1848-as szabadságharcban a magyar honvédség itt aratta második győzelmét (Ozorai ütközet)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ozora

A Kálvária a falu felett, a Sió jobb partján emelkedő, ÉNy-DK-i irányban hosszan elnyúló domb ÉNy-i végén Ozora központi része fölött a Pipo vártól Ny-ra található. (A posta épületével szemben kezdődik a Kálvária utca, melyen 250 métert haladva, a domb D-i részén egy jobbra tartó lépcsősorral kezdődik a Kálváriára tartó feljárat.) Forrás: https://varak.hu/latnivalo/index/877-Ozora-Kalvariadomb/

2021- ben a polgármester kérésére készítette a két fazekas testvér a kálvária stációképeit: Oroszi István és Mihály, Igarról.




















2022. március 19., szombat

A keresztút képen/versben

Két szép "keresztutas" anyagot kaptam, melyeket hálás szívvel köszönök. Ezeket szeretném megosztani olvasóimmal:

Az első sorozat domborműveinek és a képekhez csatolt gondolatoknak alkotója Miletics Katalin Janka.

https://osboblatus.hu/szemely/miletics-katalin-janka










Az alábbi szép verset  Szemerey Zsolt írta: 










Kép: https://kirandulastippek.hu/budapest/harmashatar-hegy-kalvaria-hegy

2022. március 12., szombat

Budapest Gazdagréti kálvária

A fotókat Szemerey Zsoltnak köszönöm.

A kálvária stációképek a Budapest-gazdagréti Szent Angyalok Plébániatemplom https://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdagr%C3%A9ti_Szent_Angyalok-templom előkertjében, a pergolasor oszlopaira kerültek.

Alkotójuk Breczkó Péter budaörsi tűzzománc készítő művész. http://www.breczko.hu/  A kálvária megáldására 2022. március 27-én került sor, Dr. Cserháti Ferenc Esztergom-budapesti segédpüspök által.


















https://indafoto.hu/bocifiu/image/25088968-308b7683







Mesterszállás kálvária

A kálvária „felfedezését”, és a fotókat Pethő Máriának köszönöm !

A község neve először az 1524. évi összeírásban található, amikor Kolbáz-székhez tartozó kunszállás volt. 1533-ban királyi birtok. Ugyanez év (dec. elején) János király Czibak Imre váradi püspökkel a Szent Koronát magukkal hozva, itt szállt meg, azután Tisza-Varsán felé folytatták útjukat.
Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén Mezőtúr és Kunszentmárton között, a Körös folyó jobb partján, a folyótól távolabb fekvő középkori eredetű község 1537 óta viseli a Mesterszállás nevet.
Később a kun telepek gyarapodtak, 1593-ban a török felégette a községet. Majd lassan elnéptelenedett. 1616-ban, sőt még 1629-ben is mint elpusztult helység szerepel az összeírásokban.
1719-ben nagyobb számú telepes jött a községbe.
Az 1880-as évekre már 130-140 család lakott a tanyákon. A lakosság lélekszáma 1893-ra elérte az 1200 főt. Iskola épült az Alsórészen, majd a Fekete-halomnál is. 1893-1895 között felépült a templom a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére. 1897 július 1-vel önálló községgé alakul.

Egyszerű kis kálváriája a templom közelében található, sajnos elég elhanyagolt állapotban.