A
„bozótos” felfedezését, a kálváriadomb megmászását és a fotókat Győri Diának
köszönöm.
Már az
1700-as évek elején is éltek Tevelen német anyanyelvű lakosok. „..A Szatmári
béke (1711) után a falu Jobaházi Dőry László kezére került, aki a Német-római
Birodalom délnyugati részéből (nagyjából a mai Baden-Württemberg tartomány
területéről) próbált telepeseket csalogatni az üres faluba: több-kevesebb
sikerrel, ugyanis az első hullám (1712) csalódottan visszatért Németországba, a
második pedig nagyrészt más földesúr szárnyai alá költözött kedvezőbb
feltételek miatt. A falut végül sikerült betelepíteni délnyugat-németországi
telepesekkel és a 18. század második felére sokat gyarapodott: a Mária
Terézia-féle úrbéri rendelet idején (1767-ben) 1280 lakosa volt, amely a század
végére 2242 főre duzzadt…”
Vélhetően
az ő „hozományuk” volt a kálvária is – mint annyi más helyen.
A
történelmi forgószél azonban drasztikus változásokat hozott…
„..1945
tavaszán megkezdődött a német lakosság kitelepítése: először a volt
volksbundistáknak, majd 3 év múlva az 1941-es népszámláláskor magukat németnek
valló lakosoknak kellett elhagyni a falut. Ez az akkor mintegy 2500 fős
lakosság kb. 4/5 részét jelentette: gyakorlatilag a teljes lakosság német volt
(95%), ám a két világháború közötti erőltetett magyarosítások miatt kb. 1/5
rész ilyen-olyan okokból magyarnak vallotta magát. A kitelepített németek
házaiban a Bácskából menekült bukovinai székelyeket és csehszlovák-magyar
lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített magyarokat helyezték el…”
(idézetek innen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tevel
)
Így hát
valamelyest érthető, hogy nem sokan maradtak, akiknek ősei ezt a kálváriát
állították – így nem is tartották fontosnak megőrzését sem.
Sajnos,
nem egyedi eset. Ami megmaradt belőle, abból alább látható néhány kép:
 |
 |
Találtam még egy infót:
Régente
kálváriánk csonka volt, mert a templom
mögött elhúzódó Weingartengass-ban volt a mai Kálvária bejáratáig 5 stáció
felépítve. A bejárattól fel a mai napon
is ugyanazon helyen álló három keresztig még 2 stációt állítottak. 1909-ben
megvették a mai kálvária területét Eicher Jánostól mely szántóföld volt 731 K.
50 f-ért. Átíratása szinte 31 K-ba került.1910-ben készültek el a stációk,
melyeket Ellinger János, bonyhádi ev. vallású kőfaragó készített.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése