csendhegyek: július 2016

2016. július 30., szombat

Sárkeresztúr kálvária

A képeket és infókat "Aerdna"-nak köszönöm.

Sárkeresztúron 2015-ben készült el a kálvária a régi temetőben, mely a római korban még őrdombként funkcionált, majd a ferencesek kápolnája volt itt, s csak később létesült a temető.

Itt épült fel most a kálvária. A kereszt a temető része volt, most ezt is felújították. A kálvária létesítésére és a parkra, pályázaton nyerte meg a szükséges pénzösszeget a település.

„A kálvária stációi műkőből készült modern stílusú képházakban kerültek elhelyezésre. … Csatkán és Geresdlakon ugyanezek a stációképek láthatóak. A sárkeresztúri stációk anyaga festett gipsz, és sajnos már mállik róluk a festék. Feltételezésem szerint valamely templomban, vagy más szent helyen található stációképekről készültek a gipsz másolatok, hiszen a csatkai és geresdlaki műkőből készült képek jóval korábbiak. Remélhetőleg később majd tartósabb anyagból is elkészülnek a stációképek, mert jelenlegi állapotuk alapján sajnos hamar tönkre fognak menni.”

A kálváriát 2015. október 17-én P. Tokár János apát szentelte fel.

A stációk domborműveit Horváth László címzetes apát ajándékozta a településnek, aki áldást mondott az ünnepségen.
(adatok innen: https://www.kozterkep.hu/~/28557/Sarkereszturi_kalvaria_Sarkeresztur_2015.html# )

2016. július 25., hétfő

Mezőkövesd kálvária

A fotókat „BolyaK”-nak köszönöm ezúttal is !

A város története: A 15. században már mezővárosként említik, 1464-ben kapott városi rangot Mátyás királytól. 1544-től török hódoltság alatt állt, 1552-ben szinte teljesen elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

A lakosság egy része később ugyan visszatelepült, de a település a hódoltság végéig gyéren lakott volt. A város vezetése 1784-ben szerződést kötött a kincstárral, mellyel a földesúri szolgáltatásait megváltotta.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés kimutatásai szerint a falu határa igen termékeny volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást Mezőkövesd úgy élte meg, hogy 100 holdon felüli magánbirtok a község határában nem volt.

A 19. század végén már jó vásárlóerővel rendelkező gazdaságok voltak a községben, az 1860-as évektől vasúti fővonal érintette, amely megkönnyítette a szállítást.

A város temetője a plébániához tartozik. Itt található az 1883-ban épült stáció-sor és az 1887-ben készült keresztek. A stációoszlopokat más-más családok állíttatták, nevük az oszlopokon szerepel.

Az évtizedek során leromlott állapotú kálváriát a plébánia hivatal újíttatta fel.

A keresztekkel kapcsolatban egy történet: a (Kis-Dacit Kft által) felújított és 2005-ben felállított keresztek közül, Krisztus keresztjébe villám csapott, így azt ismét fel kellett újítani.

(A stációk számozásában több helyen is hiba van, a sorszámozás fel van cserélve, - legalábbis a "hagyományos és ismert" kálvária-képsor-szerintihez képest...)

Az alábbi idézetet innen hoztam:

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:8cNXSPllGAgJ:szentlaszlo-mezokovesd.hu/index.php/hirek/323-j%25C3%25A9zus-utols%25C3%25B3-%25C3%25BAtj%25C3%25A1n.html+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b

"A mezőkövesdi temetőben a „hivatalostól” eltérő módon, kettővel több stáció van, azaz összesen tizenhat. Ennek oka a hívek buzgósága, ugyanis egy-egy stáció-építmény létrehozását egy-egy család finanszírozta, s volt két család, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy „nekik is legyen stációjuk”.

A tizenhat stáció építménye a Kálvária mindkét oldalán félkörívben van elhelyezve, s mindegyik egy-egy kis dombon áll – a Kálvária-hegyet (Golgotát) jelképezve. Még bakfis koromból emlékszem rá, hogy a csúcsos tetejű állomás-építmények pléhajtóval zárható ablakaiban a matyó Tiziano, Takács István freskói jelenítették meg Jézus szenvedéstörténetének állomásait. Az idő vasfoga azonban tönkretette azokat, ezért (úgy emlékszem) 1988-ban, a felújítás során nyerte el a jelenlegi formáját. A domborműves stációjelenetek Máriahegyi János alkotásai."

2016. július 14., csütörtök

Eger kálvária

Hogy létezik újra kálvária Egerben – ezt a hírt FME-nek köszönöm !
Arra járt, elkészítette a stációkról a képeket - ezt is köszönöm..

Dénes Ildikó információiért is köszönet:
A kálvária eredetileg is 7 stációs volt - nem is lesz több.
Szűcs László kőszobrász, restaurátor a hiányzó 2. stáció domborművet rekonstruálta, ezen látható is a szignója és a többi domborművet restaurálta.

A kálváriát 1828–1831 közötti Pyrker László érsek építtette. A három fából készült kereszt felszentelése 1828. márciusban volt. A keresztút hét stációból állt. Nincsenek pontos adatok eredeti felszenteléséről, sem a stációk domborműveinek készítőjéről. A domborműveket feltehetően készíthette Bauer György, Marco Cassagrande segédje, vagy Bauer Ignác egri szobrász. Levéltári pontos források nincsenek.
Fajcsák Attila: Pyrker érsek és az egri kálvária c. előadása szerint 1833, 1834-ben már állt a kálvária, más forrás szerint már 1831-ben elkészült. A kápolnát 1830-ban szentelték fel.
„A stációk sorrendben a következők voltak:
1. Az olajfák hegyén imádkozó Krisztus. (Adományozó: Krausz János egri tanácsnok)
2. Júdás árulása - ez a stáció teljesen megsemmisült, semmit sem tudunk róla. Adományozó:Neumayer János, Eger város bírája.
3. Jézus megostoroztatása. Adományozó: Naihardt Antal városi képviselő.
4. stáció: Jézus tövissel való megkoronázása. Adományozó: Králik Gábor érseki prefektus.
5. Jézus Pilátus előtt. Adományozó Lonovics József kanonok, későbbi csanádi püspök, majd kinevezett egri érsek.
6. Jézus a keresztet hordozza. Adományozó: Greskovics Ignác kanonok.
7. Jézust keresztre feszítik. Adományozó: Durcsák János prépost kanonok.

Sajnos, a stációk felszentelésének időpontjáról semmi bizonyosat nem tudunk. [10] Egyes feltételezések szerint, ahogyan Breznay Imre az Egri Katolikus Tudósítóban 1931-ben írta, a székesegyház építésének idején, tehát 1832-36 között történt, a régi, Hajdú-hegyi kálváriának a lebontása és a várban újnak a felállítása. [11] A stációk nyitott fülkék voltak, mellmagasságig érő lándzsás kovácsoltvas rács védte a domborműveket, amelyekre fel volt írva az építtetők neve is”
Többször felújították a stációkat: 1862, 1886, 1902, 1908. Az n1920-as években a dombom ásatásokat végeztek. 1916 májusában a 4. és 6. stációt le kellett bontani, 1958 során a többit. A második stáció a bontás során teljesen megsemmisült, a megmaradt domborműveket az érseki palota egyik kertre néző folyosóján helyezték el.”
youtube.com Fajcsák Attila: Pyrker érsek és az egri kálvária
eke.hu Löffler Erzsébet: Pyrker László egri érsek és az egri vár kultusza