csendhegyek: Szank kálvária

A képekért köszönet Tüskés Annának.

Az első írásos emlék szerint „Zank szállása" 1451-ben már templommal rendelkező település volt. A régi Szankot – amelynek emlékét két határnév: Kápolna dűlő és Kisasszony dűlő máig is őrzi – járványok, éhínség, majd a török pusztítás a XVI. sz. közepére megsemmisítették. A jászság fénykorában (1745-1874) Szank a Kis-kun kerület része volt.

A puszta-korszak évszázadai után az 1800-as évek második harmadától megkezdődik a lassú betelepedés.

A 19. század hatvanas éveiben megkezdődik a parasztbirtokok tagosítása, s az örökföldhöz jutó betelepülők – főképp pásztorok – gyorsan szaporodnak. 1865-ben 205 itt élő család rendelkezik Szank határában 20-25 holdas birtokkal. Ezzel együtt megszűnt a pásztorélet egyeduralma is.

A jelenlegi katolikus templomot 1905-ben építették. A Magyarok Nagyasszonya nevű templomot teljes belső felújítás után 1997-ben szentelték fel újra.

A templom három oldalán felállított és a szanki fafaragó tábor résztvevői által készített, szokásostól eltérő, 15 stációs kálváriát A stációkat Kiss István népi iparművész tervezte meg, a faragandó tábláktól a kőlábakig. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentelte fel 2017-ben.

A templomkertben felavatott kálvária domborműveit – Kiss István, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület elnöke tervei alapján, tizenketten faragták.

Az eltelt évek alatt az alkotó táboroknak kialakult a törzsgárdája, amelynek zömét a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagjai adják, de az erdélyi testvértelepülés Nagygalambfalva alkotói is visszatérő vendégek. A régi jó kapcsolatnak köszönhetően, pár éve már a tábort

szervező önkormányzat és a táborlakók közösen határozzák meg, hogy az adott esztendőben milyen, a falut szépítő feladatra vállalkoznak. A kálvária díszkivilágítást is kapott, így érdemes sötétedés után is megtekinteni

Infó: http://szank.hu