Tát kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pető Máriának köszönöm.

https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak/mindenszentek-plebania-tat :
Tát templomának története:
Egy 1272-es oklevél az esztergomi keresztesek Tát nevű falujáról tesz említést. Zsigmond király a keresztesek Buda-felhévízi házához csatolja a táti birtokot. Később az esztergomi káptalan tulajdonába kerül. A török időben lakott helység. A felszabadító harcok során pusztult el. A XVIII. században németeket telepítenek le.

Az 1701-es visitatio canonica emlékezik meg róla. „Temploma elhagyatott állapotban a falu közepén tető nélkül áll. Mindenszentek tiszteletére emelte ezt egykor szent István király”. Az 1732-es vizsgálat „használhatónak”, az 1747-es „jó állapotban levőnek” mondja; 1768-ban földrengés rongálja meg. A kegyúr, a pozsonyi papnevelő intézet, 1860-ban a mai formájában hozatja rendbe.

Ennek emlékét őrzi a templom bejárata feletti márvány dombormű:   “Isten dicsőségére és Mindenszentek tiszteletére a Szent Istvánról nevezett esztergomi ősrégi papnevelde 1860.”  

http://mapio.net/pic/p-25636707/

Stációképek a templom falában

Pázmány Péter püspök 1630. évi nagyszombati zsinatán Tátról licenciátus /tudományos fokozattal rendelkező személy/ van jelen. Lippay Györgytől elrendelt 1647. évi összeírás szerint is Tátot licenciátus látja el. Az 1701. évi visitatio canonicában /kánonjogi látogatás /Nyergesújfalu filiájaként /fiókegyház/ szerepel. Dorogtól elszakadva 1920-ban kirendeltség, majd 1924-ben plébánia lesz. A második világháború okozta károkat az egyházi főhatóság és a hívek adományából 1972–79 között hozzák helyre.

Koch Róbert plébános

Kardos Mihály: Kiegészítés Tát plébániájának történetéhez. 2009.       Koch Róbert plébános /1934-1947/  buzgó pap volt. A fotón a Mária barlang és a missziós kereszt előtt láthatjuk. A templom belső, a szenteket ábrázoló freskóinak ügyében is ő járt el.  Az ő idejében létesült a templom külső falán elhelyezett keresztút. Alkotójukra sajnos nem emlékeznek.  

Az egyes állomásokat a következő családok vették:

I.-III. Papp Józsefné és családja,
IV. Uhrini Kovách József és felesége,
V. Kánya Nándor egri építész,
VI. Kostyál János tanító,
VII. Keil József,
VIII. Mechler Ferenc boltos,
IX. Rausch Ferenc kereskedő,
X. Kazella Ignácné,
XI. Netrobil Ferencné,
XII. Keil Mihályné,
XIII. Galba Mihály,
XIV. Mechler Mária.
A keresztutat általában nem kint járják, mert ott nincs ülőhely és  az időjárás befolyásolhatja az ünneplést.