A kálváriát Pethő Mária "fedezte fel" - a szöveges anyagot és a képeket az Internetről hoztam.
A ciszterci
nővérek hazai női ága Érden és Kismaroson működik. Majdnem ötven évvel ezelőtt, a
szerzetesrendek üldöztetése idején Kismaroson, a Börzsöny oldalában találtak
menedékre. A monostor két valóság határára épült. Alattuk a község lüktet,
felettük az erdő lélegzik.
A kismarosi
ciszterci nővérek vendégházától elindulva, a domb aljába leereszkedve
különleges keresztút fogadja a látogatót. Alig faragott kövek, szikladarabok a
földön, rajtuk mindössze két-két szó az egyes stációk jelzéseként.
A keresztút
egészen új, 2014-ben készült. Egy régebbi, a főépület közelében lévő
keresztútjuk helyett álmodták meg ezt, a telek egy eldugottabb részébe, a
domboldalba épített keresztutat. A létrejöttében szinte mindannyian részt
vettek, az egész közösség.
A nővérek
számára sok-sok évvel ezelőtt ismert volt egy olyan keresztút, amely csak
egy-egyszavas állomásokból állt. Ez inspirálta őket abban, hogy hasonlót
hozzanak létre. Mivel a régit már nem találták, körülnéztek néhány internetes
oldalon. Végül közös gondolkodásuk nyomán, amikor is mindenki beletehette a
saját javaslatait, született meg a mostani.
A
stációknál az egyik szó jelzi a történelmi eseményt, a másik pedig azt, ahogyan
azt Jézus végigélte. Az állomásokat alkotó köveket az egyik kerítés építésekor
termelték ki a munkások a telken, és már évek óta egy kupacban álltak a telek
sarkán. A nővéreknek eszébe jutott, hogy ezeket a köveket lehetne felhasználni,
és így is lett. A közös gondolkodás, ötletelés, munka, és természetesen a közös
ima nem maradt eredmény nélkül: aki végigjárja az állomásokat,
megtapasztalhatja azt a mély hitet, amely létrehozta.
