2019. január 12., szombat

Kismaros kálvária


A kálváriát Pethő Mária "fedezte fel" - a szöveges anyagot és a képeket az Internetről hoztam.

A ciszterci nővérek hazai női ága Érden és Kismaroson működik. Majdnem ötven évvel ezelőtt, a szerzetesrendek üldöztetése idején Kismaroson, a Börzsöny oldalában találtak menedékre. A monostor két valóság határára épült. Alattuk a község lüktet, felettük az erdő lélegzik.
A kismarosi ciszterci nővérek vendégházától elindulva, a domb aljába leereszkedve különleges keresztút fogadja a látogatót. Alig faragott kövek, szikladarabok a földön, rajtuk mindössze két-két szó az egyes stációk jelzéseként.
A keresztút egészen új, 2014-ben készült. Egy régebbi, a főépület közelében lévő keresztútjuk helyett álmodták meg ezt, a telek egy eldugottabb részébe, a domboldalba épített keresztutat. A létrejöttében szinte mindannyian részt vettek, az egész közösség.
A nővérek számára sok-sok évvel ezelőtt ismert volt egy olyan keresztút, amely csak egy-egyszavas állomásokból állt. Ez inspirálta őket abban, hogy hasonlót hozzanak létre. Mivel a régit már nem találták, körülnéztek néhány internetes oldalon. Végül közös gondolkodásuk nyomán, amikor is mindenki beletehette a saját javaslatait, született meg a mostani.
A stációknál az egyik szó jelzi a történelmi eseményt, a másik pedig azt, ahogyan azt Jézus végigélte. Az állomásokat alkotó köveket az egyik kerítés építésekor termelték ki a munkások a telken, és már évek óta egy kupacban álltak a telek sarkán. A nővéreknek eszébe jutott, hogy ezeket a köveket lehetne felhasználni, és így is lett. A közös gondolkodás, ötletelés, munka, és természetesen a közös ima nem maradt eredmény nélkül: aki végigjárja az állomásokat, megtapasztalhatja azt a mély hitet, amely létrehozta.

 



 















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése