A fotókat Pethő Máriának köszönöm !
A
település történelme: Táp neve írásos
formában először egy 1237-es oklevélben fordult elő Tapan alakban. A 13. században Táp
a királyi lovászok faluja, egy része pedig a szentmártoni (pannonhalmi)
apátságé, majd főapátságé volt. Elfoglalták a törökök, majd 1628-ban Esterházy
nádor vásárolta meg. 1701-ben a győri jezsuiták tulajdonába került. 1764-ben a
tatai jószágkormányzóé, majd ennek családja kihalván a birtok újra az
Esterházyakra szállt.
A
katolikus templom alapjaiban igen régi, valószínűleg már a 14. században
fennállt. Az idők folyamán sok átalakításon ment át. Eredeti jellegét
valószínűleg a 18. században, a tatai jószágkormányzó birtoklása idején végzett
átalakítás során veszítette el. Ekkor a gótikus torony és sekrestye
felhasználásával alakították át. A jószágkormányzó saját sírboltját is itt
akarta felépíttetni, de ebben halála megakadályozta.
A
falu lakosságának többsége ma református, kisebbik része római katolikus. A
belterületen a Győri utca mértani közepén található a falu legimpozánsabban
kialakított része, a Kálvária domb, mely
tökéletesen kihasználja a
domborzati adottságokat a
hely szakralitását kiemelve
Krisztus keresztútját fizikailag érezhetővé teszi a gyorsan növekedő
szintemelkedés.
A
keresztek a 19.szd. második felében készülhettek. A három fakereszt jelenleg
barnára festett, rajta pléh Krisztus, és a két lator is bádogból készült. A
helyi lakosok hozták rendbe.
Kápolnát
és szentsírt nem építettek. Az egyházközség kérésére határozták el egy
keresztút építését. Itt előtte egy
elhanyagolt akácos erdő volt. Stációkat készítette Schneider Károly, écsi
fafaragó 2012 és 2013-ban. Aláírásuk, szövegük tartamukban azonos, de
részben eltér a klasszikus formától.
Üvegezett tárlók védik az időjárás viszontagságától.
Az alábbi képeket innen hoztam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése