Az ismertetőt és a képeket Pető Máriának köszönöm.
https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak/mindenszentek-plebania-tat :
Tát templomának története:
Egy 1272-es oklevél az esztergomi keresztesek Tát nevű falujáról tesz említést. Zsigmond király a keresztesek Buda-felhévízi házához csatolja a táti birtokot. Később az esztergomi káptalan tulajdonába kerül. A török időben lakott helység. A felszabadító harcok során pusztult el. A XVIII. században németeket telepítenek le.
Az
1701-es visitatio canonica emlékezik meg róla. „Temploma elhagyatott állapotban
a falu közepén tető nélkül áll. Mindenszentek
tiszteletére emelte ezt egykor szent István király”. Az 1732-es
vizsgálat „használhatónak”, az 1747-es „jó állapotban levőnek” mondja; 1768-ban
földrengés rongálja meg. A kegyúr, a pozsonyi papnevelő intézet, 1860-ban a mai
formájában hozatja rendbe.
Ennek
emlékét őrzi a templom bejárata feletti márvány dombormű: “Isten dicsőségére és Mindenszentek
tiszteletére a Szent Istvánról nevezett esztergomi ősrégi papnevelde 1860.”
http://mapio.net/pic/p-25636707/ |
Stációképek a templom falában |
Pázmány
Péter püspök 1630. évi nagyszombati zsinatán Tátról licenciátus /tudományos
fokozattal rendelkező személy/ van jelen. Lippay Györgytől elrendelt 1647. évi
összeírás szerint is Tátot licenciátus látja el. Az 1701. évi visitatio
canonicában /kánonjogi látogatás /Nyergesújfalu filiájaként /fiókegyház/ szerepel.
Dorogtól elszakadva 1920-ban kirendeltség, majd 1924-ben plébánia lesz. A
második világháború okozta károkat az egyházi főhatóság és a hívek adományából
1972–79 között hozzák helyre.
Koch Róbert plébános |
Kardos
Mihály: Kiegészítés Tát plébániájának történetéhez. 2009. Koch Róbert plébános /1934-1947/ buzgó pap volt. A fotón a Mária barlang és a
missziós kereszt előtt láthatjuk. A templom belső, a szenteket ábrázoló
freskóinak ügyében is ő járt el. Az ő idejében
létesült a templom külső falán elhelyezett keresztút. Alkotójukra sajnos nem
emlékeznek.
Az egyes állomásokat a
következő családok vették:
I.-III. Papp Józsefné és családja,IV. Uhrini Kovách József és felesége,
V. Kánya Nándor egri építész,
VI. Kostyál János tanító,
VII. Keil József,
VIII. Mechler Ferenc boltos,
IX. Rausch Ferenc kereskedő,
X. Kazella Ignácné,
XI. Netrobil Ferencné,
XII. Keil Mihályné,
XIII. Galba Mihály,
XIV. Mechler Mária.
A keresztutat általában nem kint járják, mert ott nincs ülőhely és az időjárás befolyásolhatja az ünneplést.