Tát kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pető Máriának köszönöm.

https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak/mindenszentek-plebania-tat :
Tát templomának története:
Egy 1272-es oklevél az esztergomi keresztesek Tát nevű falujáról tesz említést. Zsigmond király a keresztesek Buda-felhévízi házához csatolja a táti birtokot. Később az esztergomi káptalan tulajdonába kerül. A török időben lakott helység. A felszabadító harcok során pusztult el. A XVIII. században németeket telepítenek le.

Az 1701-es visitatio canonica emlékezik meg róla. „Temploma elhagyatott állapotban a falu közepén tető nélkül áll. Mindenszentek tiszteletére emelte ezt egykor szent István király”. Az 1732-es vizsgálat „használhatónak”, az 1747-es „jó állapotban levőnek” mondja; 1768-ban földrengés rongálja meg. A kegyúr, a pozsonyi papnevelő intézet, 1860-ban a mai formájában hozatja rendbe.

Ennek emlékét őrzi a templom bejárata feletti márvány dombormű:   “Isten dicsőségére és Mindenszentek tiszteletére a Szent Istvánról nevezett esztergomi ősrégi papnevelde 1860.”  

http://mapio.net/pic/p-25636707/

Stációképek a templom falában

Pázmány Péter püspök 1630. évi nagyszombati zsinatán Tátról licenciátus /tudományos fokozattal rendelkező személy/ van jelen. Lippay Györgytől elrendelt 1647. évi összeírás szerint is Tátot licenciátus látja el. Az 1701. évi visitatio canonicában /kánonjogi látogatás /Nyergesújfalu filiájaként /fiókegyház/ szerepel. Dorogtól elszakadva 1920-ban kirendeltség, majd 1924-ben plébánia lesz. A második világháború okozta károkat az egyházi főhatóság és a hívek adományából 1972–79 között hozzák helyre.

Koch Róbert plébános

Kardos Mihály: Kiegészítés Tát plébániájának történetéhez. 2009.       Koch Róbert plébános /1934-1947/  buzgó pap volt. A fotón a Mária barlang és a missziós kereszt előtt láthatjuk. A templom belső, a szenteket ábrázoló freskóinak ügyében is ő járt el.  Az ő idejében létesült a templom külső falán elhelyezett keresztút. Alkotójukra sajnos nem emlékeznek.  

Az egyes állomásokat a következő családok vették:

I.-III. Papp Józsefné és családja,
IV. Uhrini Kovách József és felesége,
V. Kánya Nándor egri építész,
VI. Kostyál János tanító,
VII. Keil József,
VIII. Mechler Ferenc boltos,
IX. Rausch Ferenc kereskedő,
X. Kazella Ignácné,
XI. Netrobil Ferencné,
XII. Keil Mihályné,
XIII. Galba Mihály,
XIV. Mechler Mária.
A keresztutat általában nem kint járják, mert ott nincs ülőhely és  az időjárás befolyásolhatja az ünneplést.

Egervölgy kálvária

Egervölgy egy ideig az összegraffitizett házairól volt híres – ennek oka a faluba tervezett, de soha meg nem valósult művészek alkotótábora volt. Mára a falfestések zöme elpusztult, vagy lefestették.

Az egyre csökkenő lakos-számú Vas megyei kis faluban viszont nem volt kálvária. Kercza Lajos egervölgyi születésű amatőr festő és szobrászművész teljes egészében önerőből állított egy stációsort a templomhoz vezető út mellett. A 2002-ben elkészült stáció-oszlopokat az ő domborművei díszítik.

A 13. 14. és a 15. stációk a temetőben találhatóak, a többi pedig a templom kerítésvégétől indulva a temető irányában.

Az alábbi  fotókat Huber Csabánénak köszönöm:

A 15. stáció és a kereszt fotóját "Fotoport"-nak köszönöm.
Fotósorozata a kálváriáról itt látható:
http://fotoport.hu/hng/vas/egervolgy-keresztut.htm

 

Kács kálvária

A képeket és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség, a Bükk-hegység déli lábánál fekszik. A falu a törökdúlás után,  az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció idején is megmaradt katolikusnak. A középkori kolostor romjaiból 1724-ben építették újjá kis templomát, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek. Gyönyörű és értékes barokk hársfaoltára Bécsben készült.

A búcsújáróhely története: hagyományok szerint az történt, hogy egy nemes úr két leányával a községen keresztül kocsizott. Megállottak és felmentek a dombra, hogy a templomban imádkozzanak. A szentély külső oldalán egy nagy hársfa állt. Az egyik lány a fán három fehér bárányt pillantott meg. Látomásáról szólott édesapjának, de az nem látta. Húga azonban megerősítette testvérének állítását. E mennyei jelenés nyomán szentelték azután a templomot a Szentháromság tiszteletére.

Balzsay András, szalézi pap 1974-75-ben új képeket hozott a templom részére.  A régi, vászonra festett stációképek  kikerültek a szabadtéri kálváriára. Üveget helyeztek rájuk és bádogajtókkal fedték be.

Minden évben karbantartják a stációkat. Lemeszelik, megjavítgatják, körülötte levágják a füvet stb. (Markó Jánosné harangozó  mondta el az eseményeket, neki is köszönöm az információt.)

A község és a búcsújáró hely  történetéről itt is lehet még olvasni:

http://www.kacs.hu/bucsujarohely.php

http://www.bucsujaras.hu/kacs/index.html

 

A kápolnában két katona látható, a sírőrzők, vagy Krisztuskatonák.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/krisztus-katonak-egy-alig-ismert-magyar-husveti-szokas/

Kép: http://www.kacs.hu/bucsujarohely.php