2018. október 30., kedd

Karancslapujtő kálvária


A kálvária valójában három település közelében van: Karancsalja, Karancslapujtő, Karancskeszi – ezért talán Karancs-Kápolnahegyi kálváriának kellene nevezni -   kaptam a javaslatot, miután közzétettem az anyagot. A címén azonban már nem tudok változtatni – így hát marad a fenti…. 
 
Az ismertetőt Pethő Máriának,a fényképeket a karancsaljai Kovács Péternek  köszönöm!

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.

A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.

1926-ban Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka megkezdte a kápolna romjainak a helyén az újjáépítést közadakozásból. Ferencz István, Karancskeszi plébánosa 1926. június 13-án szentelte fel az épületet a búcsús hívek jelenlétében. A harangot 1929-ben hozták fel. Boroznaki Pál naplót vezetett, feljegyzése szerint 1927. augusztus 14-én rendezték meg a régi hagyományra alapozva "Mária halála, temetése és mennybevitele" ájtatosságot, virrasztást az ő vezetésével.
A kápolna építése 1934-ben fejeződött be. Főoltár oszlopos tetővel. A remetelakás 1936-ban készült el.

1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán megkezdték a romos kápolna teljes újjáépítését. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. Ezt követően elkészült az új harangláb és a remetelak is.

2018 júliusában  a kálvária  fekete márványlapba vésett képeit a kápolna falán kívülről helyezték el, melyeket  Hakkel Gyula készített és Angyal János adományozott.







Jászjákóhalma kálvária


Az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !


A jászjákóhalmi temető - mint hajdanán oly sok másik is - eredetileg a település szélén volt.
Amikor Mária Terézia az 1770-es években elrendelte, hogy a temetőket a templomtól, illetve a falutól távol kell kijelölni, akkor 300 év után itt is megszűnt a templom köré temetkezés, és közel egy km-rel távolabb, a falu szélén jelölték ki a temető helyét. Ez azonos  volt az 1963-ban megszüntetett öreg temetővel.

Mivel a lakosság száma  egyre növekedett és a különböző járványoknak is egyszerre sok halottja volt, így a XIX. század közepére már szükségessé vált egy új temető nyitása a zsidó- és az öregtemető mellett.
Mai képét a temető 1884-re nyerte el, amikor a korábbi Kálváriát a mögötte lévő kápolnával lebontották és kivitték az új temetőbe.

Befelé indulva a temetőbe, a fő út két oldalán a keresztút 7-7 stációja található. Ezek a stációoszlopok és benne a képek 2019-ben kerültek felújításra, mert a régiek már igen rossz állapotban voltak.
Szemák Gábor kőműves renoválta a  stációs oszlopokat, a fülkéket rendbe tette, kifestette. A zárszerkezet eredeti állapotba való visszaállítása Zsidó András keze munkáját dicséri. A fülkék ugyanúgy zárhatók, mint régen.
Nagy Tamás, jászberényi festőművész  végezte a stációs képek digitális felújítását. Hihetetlen munkát végzett, hiszen némely kép, már nagyon-nagyon rossz állapotban volt.
A munkálatok anyagi hátterét az Önkormányzat, valamint nagyon sok jákóhalmi ember adománya biztosította. Az elmúlt két év katolikus báli bevételeit erre a célra fordították.

A kálvária régi történetéről még megemlíthető, dokumentum maradt fenn arról, hogy amikor  a stációkat  elhelyezték, sok lakost félrevezettek. Többen ugyanis kifizettek 1-1 stációt abban a hitben, hogy megépítését követően az, az ő sírjukhoz kerül. Amikor viszont elkészült az új terv, csalódniuk kellett, mert a mai formában helyezték el ezeket. Az érintettek perre mentek, és nekik lett igazuk.

A stációk között szép oltott akácok álltak mindkét oldalon, 130 éven át. Sajnos hiába volt a korábbi önkormányzat 1992-es helyi rendelete a fák védettségéről, a következő önkormányzat az új pappal egyetértésben 2014-ben kiirtatta azokat.

Továbbmenve egyenesen a Szent Kereszt Felmagasztalása temetőkápolnához érünk, amely előtt Krisztus-szobor áll a két latorral: mely befejezi az idevezető temetői út stációinak történetét. Ez az a kápolna, melyet 1884-ben lebontottak és itt építettek ismét fel.


Képek a felújítás előtti állapotról:

Az alábbi két képet a  geocachingról hoztam:




Egy kép a régi stációsor  képei közül

A kálvária a felújítás után. A képeket Terjéki Tünde polgármester asszonynak köszönöm:

 

 

 









A keresztekről Pethő Mária készítette a képeket - ezúton köszönöm ezt is.









A térkép után - kivételesen - még egy szokatlan "kiegészítés" következik. Hátha érdekel valakit...

 






A felújított és 2019 nyarán átadott jászjákóhalmi kálváriának különös története van, amit mindenképp szeretnék közreadni.

Amikor még csak a tervezés folyt, hűséges segítőtársam Pethő Mária próbálkozott először a  felújított stációképek fotóinak megszerzésével – a plébánostól azonban elutasító választ kapott. Nem kell azt fényképezni ! ("Törődjön inkább a saját lelkével  !")   Ha át is adják a stációkat, a fülkék úgyis zárva lesznek és azért nem fényképezhetők a képek, „mert a vandálok ellopják, vagy megrongálják” – mondta a plébános.
Hadd jegyezzem meg, egy falusi papnak talán az is feladata lenne, hogy ezeket a rongáló falusi fiatalokat kicsit jobb irányba terelgesse, nem tudom, ezt megpróbálta-e ? Bár úgy látszik, a jászjákóhalmai papnak erre sem igénye, sem ideje nincs. Csak a félelme van és a tiltó hatalma…. Ezekkel sajnos a mai világban nem sokra megy….

Azért egészen nem adtam/adtuk fel a reményt, hiszen elég furcsa lenne, hogy közel 500 magyarországi kálvária felkerülhetett, de pont a jászjákóhalmi nem. Gondoltam is, talán a pápai nagykövet segítségét kellene kérnem…

Erre azonban nem kellett sort keríteni. Bajunkat/bánatunkat elmondtuk Terjéki Tünde polgármester asszonynak – aki megígérte, ha megtörténik az átadás, elkészíti a képeket, és elküldi, hogy a kálvária-gyűjteményt ezzel teljesebbé tehessük. 

Megtaláltuk/felfedeztük/kinyomoztuk a képek felújítóját is, (Nagy Tamás – Jászberény) vele is felvettük a kapcsolatot és ha minden kötél szakadt volna, valószínű tőle is megkaptuk volna a képeket. Azonban a polgármester asszony volt olyan kedves, hogy az átadáskor elkészítette és el is küldte a stációk képeit, melyek fentebb láthatók. Végtelenül hálás vagyok érte, ezúton is nagyon köszönöm !

Azt még meg kell jegyeznem, hogy ez ügyben (t.-i. hogy a pap megtiltotta a stációképek lefotózását) – az egri főegyházmegyénél panasszal éltem, de a 2019.augusztus 5-én elküldött E-mailomra a mai napig (2019.szept.28) semmiféle választ nem kaptam.
Talán ezt se minősítem - habár nekem azért  vannak fogalmaim a minimálisan kötelező udvariassági szokásokról és az ügyiratkezelés szabályairól. (Bár lehet, én ezzel a tudással már kimentem a divatból.)

Mindent egybevetve, Istennek és segítőimnek hála és köszönet: de mégiscsak elkészült és felkerült a gyűjteménybe a jászjákóhalmi kálvária is !







2018. október 28., vasárnap

Nagyatád kálvária

A kálvária képeit Szetecska Gertrudnak (első képsor) és "Fotoport"-nak (második közeli képsor) ezúton is köszönöm !

2017 őszén készült el Nagyatád meglehetősen különleges, első keresztútja, ami egyben a legrövidebb út Henész városrész és a belváros között.

A kálvária mintegy másfél kilométer hosszú. A táj sok tekintetben hasonlít ahhoz, amit annak idején Jézus is megjárt. Ez teszi különlegessé a nagyatádi kálváriát.
Az 14 stáció közül az első rögtön a templom mellett helyezkedik el: Pilátus halálra ítéli Jézust.
A következő állomások a Múzeum udvarában sorakoztak. A parkosított terület a következő három stációnak ad helyet: Jézus vállára veszi a keresztet, először esik össze a súlya alatt, és találkozik édesanyjával.
A keresztút ezek után a Rinya-patak felé halad tovább és átvezet a Malom-árok új hídján is. 13. stáció után a ligetet egy kövesút zárja le.
A 13. után a kövesútra le kell menni. Balra fordulva kb. 300 m után található a fák között a kápolna és a 14.stáció.

A stációk nem sorban, hanem csoportokban vannak. Egyik csoport a másiktól változó távolságban van.

A domborműveket a Ferences rend finanszírozta adományokból. Az azokat tartó tégla-posztamensek és az új híd a nagyatádi önkormányzat beruházása volt.

Dr.Horváth Évától (Ferences Világi Rend) kaptam egy nagyon jó térképet, melyet ezúton is köszönök. Segíti a kálváriára indulók tájékozódását !













(Az utolsó két képet a FB-ról hoztam.) 

Az alábbi fotókat "Fotoport"-nak köszönöm: