Az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !
A
jászjákóhalmi temető - mint hajdanán oly sok másik is - eredetileg a település
szélén volt.
Amikor
Mária Terézia az 1770-es években elrendelte, hogy a temetőket a templomtól,
illetve a falutól távol kell kijelölni, akkor 300 év után itt is megszűnt a
templom köré temetkezés, és közel egy km-rel távolabb, a falu szélén jelölték
ki a temető helyét. Ez azonos volt az
1963-ban megszüntetett öreg temetővel.
Mivel a
lakosság száma egyre növekedett és a
különböző járványoknak is egyszerre sok halottja volt, így a XIX. század
közepére már szükségessé vált egy új temető nyitása a zsidó- és az öregtemető
mellett.
Mai képét a
temető 1884-re nyerte el, amikor a korábbi Kálváriát a mögötte lévő kápolnával
lebontották és kivitték az új temetőbe.
Befelé
indulva a temetőbe, a fő út két oldalán a keresztút 7-7 stációja található. Ezek a stációoszlopok és benne a képek 2019-ben kerültek felújításra, mert a régiek már igen rossz állapotban voltak.
Szemák Gábor kőműves renoválta a stációs oszlopokat, a fülkéket rendbe tette, kifestette. A zárszerkezet eredeti állapotba való visszaállítása Zsidó András keze munkáját dicséri. A fülkék ugyanúgy zárhatók, mint régen.
Nagy Tamás, jászberényi festőművész végezte a stációs képek
digitális felújítását. Hihetetlen munkát végzett, hiszen némely kép, már
nagyon-nagyon rossz állapotban volt.
A munkálatok anyagi hátterét az
Önkormányzat, valamint nagyon sok jákóhalmi ember adománya biztosította.
Az elmúlt két év katolikus báli bevételeit erre a célra
fordították.
A kálvária régi történetéről még megemlíthető, dokumentum
maradt fenn arról, hogy amikor a stációkat elhelyezték, sok lakost félrevezettek.
Többen ugyanis kifizettek 1-1 stációt abban a hitben, hogy megépítését követően
az, az ő sírjukhoz kerül. Amikor viszont elkészült az új terv, csalódniuk
kellett, mert a mai formában helyezték el ezeket. Az érintettek perre mentek,
és nekik lett igazuk.
A stációk
között szép oltott akácok álltak mindkét oldalon, 130 éven át. Sajnos hiába
volt a korábbi önkormányzat 1992-es helyi rendelete a fák védettségéről, a
következő önkormányzat az új pappal egyetértésben 2014-ben kiirtatta azokat.
Továbbmenve
egyenesen a Szent Kereszt Felmagasztalása temetőkápolnához érünk, amely előtt
Krisztus-szobor áll a két latorral: mely befejezi az idevezető temetői út
stációinak történetét. Ez az a kápolna, melyet 1884-ben lebontottak és itt építettek
ismét fel.
Képek a felújítás előtti állapotról:
Az alábbi két képet a geocachingról hoztam:
|
Egy kép a régi stációsor képei közül |
A kálvária a felújítás után. A képeket Terjéki Tünde polgármester asszonynak köszönöm:
A keresztekről Pethő Mária készítette a képeket - ezúton köszönöm ezt is.
A térkép után - kivételesen - még egy szokatlan "kiegészítés" következik. Hátha érdekel valakit...
A felújított
és 2019 nyarán átadott jászjákóhalmi kálváriának különös története van, amit mindenképp szeretnék közreadni.
Amikor még
csak a tervezés folyt, hűséges segítőtársam Pethő Mária próbálkozott először
a felújított stációképek fotóinak
megszerzésével – a plébánostól azonban elutasító választ kapott. Nem
kell azt fényképezni ! ("Törődjön inkább a saját lelkével !") Ha át is adják a stációkat, a fülkék úgyis zárva lesznek és azért nem
fényképezhetők a képek, „mert a vandálok ellopják, vagy megrongálják” – mondta a
plébános.
Hadd jegyezzem
meg, egy falusi papnak talán az is feladata lenne, hogy ezeket a rongáló falusi
fiatalokat kicsit jobb irányba terelgesse, nem tudom, ezt megpróbálta-e ? Bár úgy látszik, a jászjákóhalmai
papnak erre sem igénye, sem ideje nincs. Csak a félelme van és a tiltó hatalma….
Ezekkel sajnos a mai világban nem sokra megy….
Azért
egészen nem adtam/adtuk fel a reményt, hiszen elég furcsa lenne, hogy közel 500
magyarországi kálvária felkerülhetett, de pont a jászjákóhalmi nem. Gondoltam
is, talán a pápai nagykövet segítségét kellene kérnem…
Erre
azonban nem kellett sort keríteni. Bajunkat/bánatunkat elmondtuk Terjéki Tünde
polgármester asszonynak – aki megígérte, ha megtörténik az átadás, elkészíti a
képeket, és elküldi, hogy a kálvária-gyűjteményt ezzel teljesebbé tehessük.
Megtaláltuk/felfedeztük/kinyomoztuk
a képek felújítóját is, (Nagy Tamás – Jászberény) vele is felvettük a kapcsolatot
és ha minden kötél szakadt volna, valószínű tőle is megkaptuk volna a képeket.
Azonban a polgármester asszony volt olyan kedves, hogy az átadáskor elkészítette
és el is küldte a stációk képeit, melyek fentebb láthatók. Végtelenül hálás
vagyok érte, ezúton is nagyon köszönöm !
Azt még meg
kell jegyeznem, hogy ez ügyben (t.-i. hogy a pap megtiltotta a stációképek
lefotózását) – az egri főegyházmegyénél panasszal éltem, de a 2019.augusztus 5-én
elküldött E-mailomra a mai napig (2019.szept.28) semmiféle választ nem kaptam.
Talán ezt
se minősítem - habár nekem azért vannak fogalmaim a minimálisan kötelező
udvariassági szokásokról és az ügyiratkezelés szabályairól. (Bár lehet, én ezzel a tudással már kimentem a
divatból.)
Mindent egybevetve, Istennek és segítőimnek hála és köszönet: de mégiscsak elkészült és felkerült a gyűjteménybe a jászjákóhalmi kálvária is !