2024 május 25. Kálvária avatás
Se kép, se adat nincs.
Kérlek, olvasd el a "Kálvária kereső" című bejegyzésemet. Megpróbálom egy helyen összegyűjteni a magyarországi (szabad téren álló, esetleg kerítésfalba épített) stációs kálváriákat. Ha segítesz a szerkesztésben, akár képpel, akár szöveggel, előre is köszönöm, ám fizetni senkinek sem tudok a fáradozásért. Ide írhatsz, ha találtál valamit: szerkesztő: aranyosfodorka@gmail.com
A településről sajnos nem sok infót találtam a neten…A kálváriáról meg a köztérképen lévő infókon kívül semmit…Az 1758-ban felszentelt templomról itt lehet olvasni: http://nagykoru.hu/egyhazak/
Információimat ill. a stációképeket a köztérképről
https://www.kozterkep.hu/40598/staciokepek# hoztam – a képek közreadási lehetőségét ezúton is köszönöm. A többi fotót Pethő Máriának köszönöm.
A templomkertben található kálváriáról egy régebbi híradásban esik szó, de a jelenlegi stációképek
(melyek fakeretbe foglalt festmények) és a stációoszlopok rendbetétele a
2014-es templom-felújításkor készült. A felújítás előtt vaslemezre festett
képek voltak a kálvária stáció-állomásai és az „Erzsébet-királyné emlékfásítási
program” beszámolója szerint, már 1899-ben is volt kálvária a templom mellett. A
templomkertben egy gyönyörű, régi, falusi, fakeresztes golgota áll, az ide
vezető úton állnak a stációoszlopok.
2014. évben kerültek a stáció-fülkékbe az új képek is,
melyeket üvegre, ikontechnikával, akrilfestékkel festett alkotójuk, Szilágyi
Erzsébet Judit.
A kert különlegessége Magyarország egyetlen
cseresznyefajta-gyűjteménye, ahol több mint 100 fajtából közel 400
cseresznyefát nevelnek. A fehér templom az áprilisi virágözönben szinte
elhalványul.
Csólyospálos Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Szegedre vezető műút mentén fekszik, s e kicsi településen, melynek lakos-száma a kétezret sem éri el, most kálváriát avattak…
A terület az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt,
bronzkori és népvándorlás kori jelentőségét régészeti források igazolják. A
falu határából került elő a híres csólyosi kun sírlelet. A XV. századi írott
forrásokból már ismert a Halas központú kun szállások területén fekvő
Csólyosszállása és Pálos helységek neve is. A két puszta egyesítésére, önálló
községgé válására már a századfordulót követően helyi kezdeményezések indultak.
Csólyospálos falu azonban csak 1945-ben kezdhette meg önálló életét.
A templomépítés ötlete először 1926-ban került
napirendre.1937-ben Rétei Gyula plébános irányításával új lendületet vett a
templomépítés ügye. Megindult a gyűjtés, végül a Veszelka Mihályné által adományozott
területen épült fel. Az épület alapja terméskőből készült, amelyet helyi gazdák
ajánlottak fel. Az elkészült templomot 1939. június 12-én benedikálták. Vedres
Béla szentelte fel Jézus Szíve tiszteletére.
A keresztút építésének gondolata Gál József
csólyospálosi plébánostól származik és közel két év telt el az ötlettől a
megvalósulásig. A
domborművek a csólyospálosi származású és ma is ott élő – kerámia és
szilikátipari-tervező diplomás, valamint vizuális környezetkultúra szakos tanár
– Lendvai-Barka Melinda alkotásai. A stációk építményeit férje, Lendvai József
készítette. A kálvária felavatására 2022.június 24-én került sor.
A stációk képeit a köztérképről hoztam, köszönet érte "Cédrus"-nak.