csendhegyek: január 2017

2017. január 8., vasárnap

Polgár kálvária

Az ismertetőhöz az anyagot Dénes Ildikónak köszönöm.

A legenda szerint a város közepén elhelyezkedő, korábban temetőként működő több hektárnyi területű kálváriadombot az 1873. évi kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építették meg. A Kálvária domb további együttesét képezi a térben hatásosan elhelyezett 14 stáció melynek fülkéit kívülről vasöntvények díszítik, belülről öntöttvás dombormű található a keresztút ábrázolásával melyek pontosan felidézik a Bibliában leírt jeleneteket. Még a stációk után 1874-ben építik meg a siralomvölgyet és Golgota három keresztjét is. A stációkat később 1969-ben, majd 1994-ben újítják fel. (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/4250/polgari_kalvaria/)

Az alábbi képeket készítette: TheFotoport - köszönet érte.
A képek helye: https://goo.gl/photos/u9SAz9AHyKvkWPdc9

Az alábbi fotókat innen hoztam: http://mapio.net/s/62732763/
http://mapio.net/pic/p-108678803/

2017. január 6., péntek

Jászapáti kálvária

Az első három képet Pető Máriának, a többi fotót és a szép videót „Babarci tekergő”-nek köszönöm.

Jászapáti 1759-ben kialakított köztemetőjében 1773-ben építették meg a kálváriát barokk stílusban. A műemlék jellegű szakrális építményt 1809-ben és 1846-ban is megújították. Domb hiányában épített golgotára emelték a kálváriát. A golgota közepén kialakított fülkében egy kisebb oltár található. Kétoldalt íves lépcsősor vezet a kálváriához, ahol a két lator közötti kereszten Krisztus alakja látható. Krisztus lábainál a fájdalmas Szűz Anya szobra áll János evangélista és Mária Magdolna szobrai között. (http://www.vfmk.hu/hu/node/9961)

Dénes Ildikótól érkezett az alábbi link-ajánlat, - köszönöm:

A stációkról és a benne lévő képekről, azok történetéről további információk olvashatók itt: http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/kosa/apati/vandorfy_stacio.html

Egy régi fotó a https://mandadb.hu oldalról 1977-ből

Ide kattintva nézhető meg a video:

https://photos.google.com/u/0/share/AF1QipNI27WRu78GC4lVJgRvUHIpGsxV3s6Uq917j2VwHTdkgwXIPQUNwBy7MasHy1grKQ/photo/AF1QipPz0x3M913VwO6C9UOhKJDElGS_cmpLPDaJmucr?key=Y1BoaXdYa0hRZXFMQUdIdHJ3OXMwaC1NOFJlZER3

Felsőszentiván kálvária

A fotókat „Babarci tekergő”-nek köszönöm.

Felsőszentivánról az interneten keresztül túl sokat nem lehet megtudni : Árpád-kori település, nevét 1198-ban említette először oklevél Scentii alakban írva. A település a kalocsai érsek birtoka volt. Lakossága nagyjából változatlan maradt, aminek az oka a jó minőségű és megművelhető szántóföld volt.

Stációs kálváriája a temetőben áll – képek, ill. domborművek nélkül, a keresztút végén csak egy kereszt található.

A kálvária építési idejéről, történetéről sajnos közelebbit nem sikerült megtudnom. A stációoszlopokon lévő márványlapokon a stáció építését támogató családok neve szerepel.

2017. január 2., hétfő

Mélykút kálvária

A képeket „Babarci tekergő”-nek köszönöm !

A déli országhatárhoz közel fekvő Mélykút Bács-Kiskun megyei város, a török idők előtt is lakott hely volt. A város eredetmondája szerint ezen a vidéken valamikor erdők voltak. Az erdőben szarvasok, őzek éltek. A vadászok a szarvasok nyomát követve jutottak el a mai város közepére, ahol egy mély, jó vizű kútra bukkantak. Az itt alapított települést a kútról nevezték el.

A XVIII. század második évtizedében új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből.

A település arculatát a templom formálta, kiemelkedő dombra építették, így alkalmas központ lett.

Mélykút városának kálváriája a temetőben található. 1999-ben készültek el Stekly Zsuzsa bonyhádi iparművész gyönyörű tűzzománc képei, melyek ez évben, mindenszentek ünnepén kerültek megszentelésre.

A stációoszlopok felújítására 2014-ben került sor, Jánosik István szobrászművész segítségével.