Miskolc Görömböly kálvária

A fotókat és az ismertetőt Pethő Máriának köszönöm !

Görömböly egykori község Miskolc határában, amely 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor a megyeszékhelyhez csatolták. Mai neve Miskolc-Görömböly.

A falu első említése egy 1365-ből származó oklevélben olvasható. Ebben Zsigmond király adományozta a területet a Balassa családnak és a tapolcai apátságnak, akik így osztoztak a településen.

Az 1710-11-es  újabb pestisjárványban elnéptelenedik a falu, deserta (puszta) néven említik. Majd 1712-től görög katolikus ruszin családokkal újra benépesül. A század közepén római katolikus csoportok is érkeznek. 1774 körül felépül a római katolikusok kőtemploma. 

A barokk stílusú Szentháromság templom a török időkben rommá lett középkori templom helyén épült. A berendezés egy része - a főoltár, a szószék - XVIII. századi barokk alkotás.

A   templom bejárati  oldalán  található  egy  szép,  régi vaskereszt.  Állította   Csatlóczki  János  és  neje  Lopota  Anna 1906-ban.

A  stációk téglaberakással  készültek.  Tetejükön kis  kereszttel. A  képek tetején  is   díszlik egy  kis   fakereszt,  de már  pár  eltűnt  belőle.  A  képek a  19.  század  elején  készült  festett  képek,  fakerettel.  Ezek  eredetileg a   templomot   díszítették,  majd 2005-2006-ban kihozták  őket  a   templomkertben. Festőjük: Balajthy Károly.

A stációk egy részét felújították, remélhetőleg mindre sor kerül.

Győrasszonyfa kálvária

A fotókat Pető Máriának köszönöm !

A község területén talált legrégebbi régészeti leletek Kr. előtt 5000 évvel ezelőtti időből, az újkőkorszakból valók. Ezt követően a vaskorból és a rómaiak korából kerültek elő értékes leletek. Az államalapítást követően a községet villa Ahchyn néven említik. A 14. század első felében lesz a község neve Asszonyfa, illetve Asszonyfalva. 1516-ban Asszonyfalván Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templom és plébánia volt és fíliaként Bakonypéterd is idetartozott. A 16. század végén a török pusztítás áldozatául esett a falu, melyet 1592-ben már üres pusztaként említenek a források. Hosszú időn keresztül hódolt helyként szerepel a település, melyet valószínű a 18. század elején szerveznek újjá.

A római katolikus templom 1793-ban épült galántai Sidó István földbirtokos segítségével, az elpusztult borbai templom romjainak a felhasználásával a helység tágas terének közepén.
Győrasszonyfán a temető mellett 2019-ben állami támogatással és majdnem 3 millió Ft saját erős befektetéssel felújították a kálváriát. 

(Az alábbi fotókat Szűcs Mihály a Győrasszonyfai Polgármesteri hivataltól kapta.)Köszönet érte.

A stációk üvegablakait Soós Csilla és csapata készítette.

Táp kálvária

A fotókat Pethő Máriának köszönöm !

A település történelme: Táp  neve írásos formában először egy 1237-es oklevélben fordult elő Tapan alakban. A 13. században Táp a királyi lovászok faluja, egy része pedig a szentmártoni (pannonhalmi) apátságé, majd főapátságé volt. Elfoglalták a törökök, majd 1628-ban Esterházy nádor vásárolta meg. 1701-ben a győri jezsuiták tulajdonába került. 1764-ben a tatai jószágkormányzóé, majd ennek családja kihalván a birtok újra az Esterházyakra szállt.

A katolikus templom alapjaiban igen régi, valószínűleg már a 14. században fennállt. Az idők folyamán sok átalakításon ment át. Eredeti jellegét valószínűleg a 18. században, a tatai jószágkormányzó birtoklása idején végzett átalakítás során veszítette el. Ekkor a gótikus torony és sekrestye felhasználásával alakították át. A jószágkormányzó saját sírboltját is itt akarta felépíttetni, de ebben halála megakadályozta.

A falu lakosságának többsége ma  református, kisebbik része római katolikus. A belterületen a Győri utca mértani közepén található a falu legimpozánsabban kialakított része, a Kálvária  domb,  mely  tökéletesen  kihasználja  a  domborzati  adottságokat  a  hely  szakralitását kiemelve Krisztus keresztútját fizikailag érezhetővé teszi a gyorsan növekedő szintemelkedés. 

A keresztek a 19.szd. második felében készülhettek. A három fakereszt jelenleg barnára festett, rajta pléh Krisztus, és a két lator is bádogból készült. A helyi lakosok hozták rendbe.

Kápolnát és szentsírt nem építettek. Az egyházközség kérésére határozták el egy keresztút építését.  Itt előtte egy elhanyagolt akácos erdő volt. Stációkat készítette Schneider Károly, écsi fafaragó 2012 és 2013-ban. Aláírásuk, szövegük tartamukban azonos, de részben  eltér a klasszikus formától. Üvegezett tárlók védik az időjárás viszontagságától.

Az alábbi képeket innen hoztam: 

http://www.tapkozseg.hu/dokumentumok/tak/Tap_TAK.pdf

Nyúl kálvária

Ismertető innen: http://www.nyul.hu/nyuli-keresztut

Nyúl község területén 15 út menti kereszt található. Valamennyi jó állapotban van, mert az elmúlt években mindegyiket felújították vagy teljesen új anyagból újra elkészítették.

A 15-ből 14 bevonásával egy olyan zarándok útvonalat (14 stációs keresztutat), alakítottunk ki, amely jellegzetesen egyházi vonatkozású, sajátosan a vallási turizmus céljait szolgálhatja úgy, hogy közben nem mond le a tájban rejlő turisztikai látnivalókról sem.

A 14 út menti keresztet felfűző útvonal teljes hosszának (13 km) végigjárása lehet akár egy család bő fél napos kirándulása, de jó szívvel tudom ajánlani több családból álló kisebb közösségeknek, hittanos, lelkigyakorlatos csoportoknak, katolikus iskolák osztályainak éppen úgy, mint vallásos emberek, nyugdíjas természetjárók közösségeinek és minden olyan személynek és embercsoportnak, akik a természetben való tartózkodást Isten teremtett világával való ismerkedésnek tekintik. Azok számára, akik egyszerre hosszúnak találják az útvonalat, arra is mód van, hogy két részletben járják végig a Nyúli Keresztutat, hiszen az út felénél, a 7. állomásnál levő kereszt éppen a Győrújbarát-Nyúl autóbuszvonal végállomásánál, a buszfordulónál található. De az út egynegyede (4. állomás) és háromnegyede (11. állomás) is buszmegálló mellett halad el, tehát akár 4 részletben is végigjárható!

A Keresztút teljes hosszának kb. egyharmada halad végig Nyúl belterületén, ahol a 82-es főút mindkét oldalán járda van, illetve 3 helyen zebrák teszik biztonságossá az átkelést. A másik harmada nagyon gyér forgalmú hegyi utcákon vezet, a harmadik harmada pedig a hegyi rész jól járható földútjain. Az út négy pontján asztalokkal, padokkal ellátott pihenőhelyek is várnak bennünket.

E Nyúli Keresztútba jól illeszthető a hegyi kápolna meglátogatása is. Ez a maga nemében országosan is páratlan Keresztút remek lehetőséget kínál a családoknak, közösségeknek arra, hogy fél napot testi-lelki felfrissülésükre szánva kereszttől keresztig haladva természeti környezetben járják végig Krisztus szenvedésútját itt nálunk a nyúli Golgotán. Különösen tavasszal, a nagyhéten, de az év más időszakaiban is lélekemelő, nem szokványos testi-lelki megújulás színhelyévé nemesülhet a nyúli táj.

Akár Győr, akár Veszprém irányából érkezik is hozzánk busszal vagy kocsival a zarándok turista, a Nyúli templom melletti megállónál kell leszállnia vagy parkolnia, mert itt kezdődik a Keresztút, pontosabban a templom előtti keresztnél. Ne induljunk azonban el keresztutunkra anélkül, hogy legalább egy imára be ne térnénk ebbe a nemrég kívül-belül felújított barokk istenházába.

Az anyagot összeállította: Szűcs Mihály – ezúton is köszönöm segítségét.

Az alábbi képet és térképet tőle kaptam:

A keresztek és stációoszlopok fényképeit  a https://nidhyana-surya-devi.blog.hu/2020/07/04/nyuli_keresztut oldalról hoztam/ ill. a blog tulajdonosától kaptam. Nagyon  hálás vagyok egyrészt a kálvária „felfedezéséért”, ill. hogy a létéről értesített. A szép fotókért is köszönet !

Az alábbi térképen az első stáció van jelölve: