Kiszombor kálvária

Makótól délnyugatra, a Maros bal partján,  a román határ közelében található a nagy történelmi múlttal rendelkező település.

Ezen a vidéken valamikor hunok, gepidák, avarok laktak, neve már az 1200-as években is ismert volt.  A hódoltság idején elnéptelenedett, 1582-ben csupán három lakosa volt. 1596-ban a török felperzselte, pusztává vált. 

1781-ben a zombori uradalmat a határához tartozó Dédenszeg és Ladány pusztával együtt, árverésen Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi sörgyáros, német nemes vásárolta meg. Halála után fiai lettek az örökösök.

A család építtette a neoromán stílusú, temetőkápolnának használt kripta épületet a XIX. században

Itt lehet olvasni a kriptáról is: https://elherdaltorokseg.blog.hu/2018/03/06/ronay_kapolna_ronay_kastely_es_kuriak_kiszombor

Vélhetőleg a kripta építésével egyidőben készülhetett talán 12 stációval – (ezt csak a térképre nézve gondolom)  a temetőben a kálvária – s miképp a kápolnával, a kálvária stációival sem törődött az elmúlt évtizedekben senki.

                                 **********************

A kétezres évek elején azonban változások történtek:

A kiszombori Rónay-sírkert országosan is különleges építészettörténeti értékeit hosszú évtizedeken keresztül legfeljebb egy szűk szakmai réteg és a helyiek ismerhették. Ezen nem segített, hogy a huszadik század második felétől egészen a 2010-es évekig elhanyagolva várta sorsának beteljesülését. Az utolsó pillanatban mégis sikerült ezen fordítani, és 2016-2017-ben először a tervezés kezdődött meg, hogy aztán 2020-2021-ben a tényleges felújítást is elvégezhessék. A teljes körű helyreállítás előhozott olyan csodálatos értékeket is, melyeket még az sem ismerhetett, aki gyermekkorát a kétségtelenül romantikus elhanyagolt kertben játszadozva töltötte.

(http://oroksegnapok.gov.hu/seta/636)

Kiszombor  műemlék épületei közül több közvetlenül kapcsolódik a Rónay családhoz, ahhoz a családhoz, amely 1781-től 1945-ig meghatározó szerepet töltött be a község életében. Főispánok, alispánok és szolgabírók kerültek ki soraikból, akik a maguk eszközeivel sokat tettek a településért.

A 270 millió forintos állami beruházás segítségével a település lakóinak régi álma teljesült. Azzal, hogy a felújított sírkert az önkormányzat tulajdonába kerül, a kiszomboriak lehetőséget kapnak, hogy a Rónay család emlékét méltó módon megőrizzék. 

  ( https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/ )

Néhány kép a felújított kálváriáról. Készítője: Seres László, köszönöm engedélyét a közléshez. 

Az alábbi képeket  Lovász Máriának köszönöm: 

https://www.youtube.com/watch?v=UbtfwE3YlYU                       

A régi képeket is Lovász Máriától kaptam - köszönöm.

A felújítás előtti állapotról készült ismertető/képek összeállításában Pető Mária volt segítségemre, köszönöm munkáját. A többi fényképet a

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4308&show_logs=i

https://plus.google.com/photos/photo/111221148874282873127/6540081431675404946 oldalról hoztam:

Jászfényszaru kálvária

Az ismertetőt és a fotókat Pető Máriának köszönöm !

1880-ban A Szent Kereszt temetőben elkészült kápolnával egy időben, akörül, U alakban, különböző  családok felajánlásával épültek meg, egymástól kb.15 m távolságra a stáció állomásai, melyeket  Csák József kőfaragó készített.

A stációk első felújítására 1938-ban került sor, a finanszírozók neve a stáció alján lévő vörös márványlapba bevésve látható.

A kápolna-építés 100 éves évfordulója tiszteletére, 1980-ban  a stációk többségének ismételt javítását, felújítását, a felállíttatást támogató családok leszármazottai támogatták, melyet az első, vörös márványtábla alatti kis fehér márványtáblák felirata jelez. Legutóbb a stációk javítása, festése 2000-ben adományokból történt.

A szent Kereszt felmagasztalása temetőkápolnát, s  annak teraszán  lévő Golgotát  Szűcs Mihály és neje, Berze Terézia építette. Ezt is 1880-ban szentelték fel. A Golgotán még két szobor áll: Szűz Mária és szent János apostol. Élő kápolna: hétköznap és vasárnap is mutatnak be misét benne.

Szentes Bánomháti kálvária

Képeket Nagy Zsolt Imrének köszönöm !

Az 1873. évi utolsó kolerajárvány szentesi áldozatait a kereszt alaprajzú Bánomháti temető régi kurgánjába hantolták el, és föléje egyszerű kőfeszületet állítottak. (Lásd térkép !)

A kőtalapzaton elhelyezett kőfeszületen ezüstszürkére festett vaskorpusz látható, a feje felett INRI felirattal. 
A stációoszlopokban - üveg alatt - egyszerű, kicsit primitív képek láthatók Krisztus keresztútjának állomásairól. Alkotójuk, készítési idejük ismeretlen.

(A fényképezést az üveg alatti képek igen megnehezítették.)