Mátraverebély kálvária

Mátraverebély - Szentkút kálvária

Az alábbi képeket  Galagonyától  (http://tarjanikepek.hu ) kaptam, ezúton is köszönet érte.

A kálvária története itt részletesen olvasható:

http://www.szentkut.hu/hu/tortenet

A monda  szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elől menekülve egy szakadékhoz ért. Menekülni akart üldözői elől, lovával ugratott és eközben keletkezett itt a forrás. A kút csodatévő hellyé lett, már a XIII. századból van emlék erről. Először 1708-ban épült itt kápolna.

A mai templom és kolostor a XVIII. század közepén épült.

A XIX. században készült el a gyóntató udvar, és a Nepomuki Szent János kápolna, amely ma a Fájdalmas Anya kápolna.

Itt gyűjtötték össze azokat a mankókat melyeket a meggyógyultak hagytak itt köszönetük jeléül Máriának.  A templom oldalbejáratánál márvány hálatáblák láthatók, hálát adva Mária szűnni nem akaró segítségének.

2006-ban Szentkút a püspökkari konferencia döntése alapján nemzeti kegyhely lett, ami azt jelenti, hogy a búcsújáróhely a magyarországi Mária-tisztelet lelki központja.

 

Az utolsó két képet innen hoztam:

http://3.bp.blogspot.com/-lRuWN2cBQ4s/T_klvbkGfsI/AAAAAAAAE_c/A-ha1NqThQY/s1600/SAM_1090.JPG

http://www.cserhatszentivan.com/uploads/pics/11_Szent_kut.jpg   

Még egy videót is találtam: 

Pilisvörösvár kálvária

A képeket L. Katalinnak köszönhetjük.

Pilisvörösvár első kálvária-kápolnája 1710 körül épült ugyanezen a helyen, ahol a jelenlegi kápolna  is áll, a XIX. század közepe óta.

1710. augusztus 15-én itt imádkoztak a vörösvári hívők a pusztító pestis elmúlásáért. A kápolna 1840-ben romokban hevert. A mai kápolnát a XIX. század közepén építették. Nagypénteken énekelve és imádkozva vonultak a hívők a Kálváriára és minden keresztúti állomásnál megálltak, hogy meghallgassák Krisztus szenvedésének és halálának történetét. A kriptát a szentély alatt Majthényi Anna (Madách Imre édesanyja) építette.

(http://www.szeporszag.hu ) Az eredeti stációoszlopok sorsa ismeretlen. A jelenlegiekről az tudható, ill. az első stációról le is olvasható, hogy ezek felállítása 1901-ben történt és 2000-ben a régi stáció-oszlopokat felújították. (Az 1901-es évszám a XIV. stáción megismétlődik.)

Ajánlom az alábbi igen szép video megtekintését is: 

 

A szokásos 14 stációoszlopon kívül itt van egy "kezdő" és egy "záró" stációoszlop.

(Pethő Mária fotója  2021-ből, köszönöm)

https://forum.index.hu/  oldalról egy kép 1935-ből:

Budapest Angeli úti kálvária

(Nagytétényi kálvária)

A Képeket „bolyak”-nak köszönhetjük.

Ez a kálvária a közúti közlekedés fejlesztésének kis híján áldozatul esett. Építése-kori történetéről nem is tudtam meg semmit.

A kálvária eredetileg az Angeli út másik oldalán volt. Még az M0 első építésekor a területből elvettek egy jó darabot, különféle ígéretekkel, amelyből nem sok valósult meg. 2005/2006-ban hosszas tárgyalások folytak a helyszínről, mert az út szélesítése még jobban beszorította volna, de a műemlékvédelem akkor nem járult hozzá az áthelyezéshez. 2006 őszén újra kezdődtek a tárgyalások, amelynek eredményeként végül is megvalósult az áthelyezés és a felújítás. A műszaki átadás 2008.07.15-én volt. A domborműveket megtisztították, de úgy, hogy a régi feliratok teljesen eltűntek. Egyik-másik stáción bizonyos szögből még egy kicsit kivehetők, de nem lehet őket rendesen elolvasni. Az utolsó kép szerint több mint 100 évesek a stációk, 1908 látszik rajta.

Az alábbi Pethő Mária információja - köszönöm !

A klasszicista Kálvária 1805 óta áll. A keresztre feszített Krisztus a latrokkal, Szűz Mária és Szent János evangélista alakjával. A szobrok alkotója: Franck Lorenz. Eredeti helyéről, az Ady Endre u.–Barackos u. sarokról, az M0-s körgyűrű kialakítása miatt 1990-ben közvetlenül az M0-s út feltöltésének lábához helyezték át, majd 2009-ben az M6-os autópálya építése kapcsán került a jelenlegi helyére. A keresztút stációképeit Papp-Váry László és felesége készítette. Megújított állomásait 2009. szeptember 25-én áldotta meg Erdő Péter bíboros.

 

Esztergom Szent Tamás-hegyi kálvária

A fotókat köszönöm „múltmentő” blogbarátomnak. (http://multmento.blog.hu)

Egy szóval többet nem tudnék mondani az alábbi tökéletes, pontos, részletes leírásnál. Idézet innen: http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0

„A Szent Tamás-hegyi  kálvária különlegessége a változatos megjelenítésű szenvedés-történet ábrázolásában rejlik. A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.

A Szent Tamás-hegyi keresztút sorrendje:

1. Olajfák-hegyi jelenet

2. Júdás elárulja mesterét

3. Jézus megostorozása

4. Az un. „búsuló Krisztus”

5. Jézus viszi a keresztet

6. Jézust keresztre szegezik

7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és a 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtetős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. Bár a Kálvária egyik méltatója szerint „jelentékenyebb művészi értéket” a stációk nem képeznek, naiv szépségük ma is megejti a szemlélőt. (A stációk korabeli képét  Dobos Lajos fényképezte, Szilágyi István művében tették közzé.) A domborművű ábrázolásokat Andreas Schrott (1791 - ?) készítette Jordánszky Elek kanonok megrendelésére.

A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A négy stáció domborművet A. Schrott készítette 1838-ban.

A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok.

Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.”

  

 

Az alábbi két szép képet "bolyak"-tól kaptam, köszönet érte:

                            Ezt a képet Dénes Ildikónak köszönöm