Karancsság kálvária

A teljes anyagot, a leírást, a fényképeket Pethő Máriának köszönöm !

2012. December 14-én Beer Miklós váci megyéspüspök átadta a Nógrád megyei Karancsság községben az Egyháztörténeti Múzeumot és megáldotta a Nepomuki Szent János-kápolna és a templom között épített keresztutat.

Az ünnepség a múzeum átadásával vette kezdetét, Petrás Mária kerámiaművész énekszolgálatával.

A szentmise előtt a település polgármestere, a záró áldás előtt pedig Kapás Attila köszöntötte mindazokat, akik hozzájárultak az ünnephez: Tóth András pályázatírót, Petrás Mária kerámiaművészt, a kivitelező cég képviselőjét, valamint azon cégek vezetőit, akik a keresztút díszkivilágítását biztosították. A téglákat közmunkások rakták le. Örömvasárnap közeledtével az ünneplő közösség együtt örvendezett a községet és a lelkeket gazdagító Egyháztörténeti Múzeum és a keresztút létrejöttének. A gondviselő Istenre hagyatkozva mertek nagyot álmodni, mertek tenni, és összegyűlhettek ünnepelni.

http://em.bloglog.hu/2012/12/19/keresztutmegaldas-es-muzeumatadas-karancssagon/

Indító kápolna:

1767-68-ból származó kápolna is, amely a hagyomány szerint Zách Felícián a község határában állott egykori  várának a köveiből épült. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kápolnát a névadó szobra díszíti. A barokk főbejárat fölött a homlokzaton a szentről megemlékező latin nyelvű felirat ún. kronogramma olvasható. Külön érdekessége, hogy ha a kiemelt betűket római számnak tekintve összeadjuk, megkapjuk a kápolna építésének évét: 1767-et. Latin felirat: SACERDOTIS PVRPVRATI JOANNIS NEPOMVCENI HONORIS PATRONI HONORI ETEVERCETAE VENERATIONIPERENATVRA PIIS EXPENSIS SVRREXIT Magyarul: Jámbor adományból azért épült ez a kápolna, Hogy maradandó emléket állítson a vértanú pap, Magasztalt védőszent, Nepomuki Szent János Dicsőségének és a jótevő iránta érzett tiszteletének. Előtte kőkereszt 1928-ból.

Temploma: Szent István király nevére lett szentelve.  Az első látnivaló, amely már kilométerekről szembetűnik, az 1891-92-ben épült  31,5 m hosszú, a toronynál  41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel  1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte.  http://kirandulastervezo.hu/celpont/karancssag/templom

Karancsság Boldogasszony búcsújáróhely és szentkút: 

http://www.bucsujaras.hu/karancssag/index.htm     

Búcsúja  Kisboldogasszonykor van.

A régi kálvária keresztje és Mária szobra:

Az alábbi képet Lőrinc Kingának köszönöm:

Paks kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !

A kálvária stációk  /bronzdomborművek/   létrejöttének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg  1815 és  1820   között készülhettek.  A temető bekerítését 1901-ben végezték el.  A stációk  felállítására  valószínűleg  a kápolna, az előtte lévő keresztek építése, valamint  a téglakerítés létrehozása közti időszakban került sor.

A  kálvária kápolna – elnevezése szent Kereszt felmagasztalása - leégett, de nagy szakértelemmel felújították. A temetőkápolnát helybeli híres építőmester Hafner Fülöp építette.  A munkálatokat 1809-ben kezdték. A kálvária felszentelésére 1822-ben került sor.  A kápolna kör alaprajzú centrális tér formát mutat. Íves záródású vakolatkeretén az 1815-ös évszám olvasható.

A temetőben 14 stáció áll.

A  IV. stáció Virág Ferenc  megyéspüspök adományából újult meg. Virág Ferenc pécsi  püspököt templomépítő vezetőnek tartják. 1892-ben szentelték pappá, Pakson 1912-től volt plébános, püspöki kinevezésére  1926-ban került sor. Ebben az időben újították fel először a stációkat. A második, nagyarányú felújítás 2005-ben történt a hívek adományából. Az első felújítók neveit a stációk domborművein alul olvashatjuk, a másodikét a  képek alatti kis  aranyozott tábla  mutatja.

Az 1815-ös évszám a kápolnán eredetileg a bejárat feletti kiugró falsáv bemélyedésében ált, ám a felújításnál a kiugró falsávot megszüntetve az évszámot emelték ki a falsávból.  1970-be  egy villámcsapás következtében súlyosan megsérült és bár felújították,  de ezzel a felújítással a kápolna több eredeti részletét örökre elveszítette, ugyanis nem az eredeti formának megfelelően állították helyre. Bejárata előtt 19. század elejéről származó Kálvária-csoport áll. A  három kereszt, közöttük  Mária Magdolna és Szent János, Krisztus keresztje alatt Szűz Mária szobra áll. Sajnos, a Golgota alig látszik a sok fenyő alatt. 

A kápolnában lévő festmény Jézus levételét ábrázolja a keresztről, amit egy híres pesti oltárképfestő mester készített. A tűz után ezt is sajnálatos módon (hozzá nem értő kezek) durván átfestették. Az oltár alatt állandójelleggel - a keresztút legvégső stációjaként - a fekvő Jézus látható. 

A kálvária szó sok szenvedéssel járó hányattatást is jelent, melyből a temetőnek az utóbbi években bőven kijutott. Az 1990-es évek elején fedezték fel, hogy a Kálvária temető alatt durván negyven km hosszú pincerendszer árulkodik elődeink keze munkájáról. Az újságok akkoriban sokat cikkeztek "A Kálvária kálváriájáról" és a "pincékbe tartó temetőről." A földomlás következtében több sírhely, nemcsak, hogy veszélybe került, de a leomló löszfal sokak földi maradványait sodorta magával mindenestül. Sokan kértek engedélyt szeretteik exhumálására és újra temetésére. A plébánia kártérítést fizetni nem tudott, de a károsultaknak ingyen biztosítottak sírhelyet.  http://www.paks.info.hu/kapolnak/kalvaria.htm

Az alábbi képeket innen hoztam: http://www.kincsestolnamegye.hu/kalvaria-temetokapolna,-kalvaria-dombi-katolikus-temeto

Báta 2. kálvária

A képeket Pető Máriának köszönöm !

Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen.

Az első világháború és a szerb megszállás, majd a gazdasági válság után megerősödő bátai gazdatársadalom új templom építését határozta el. Fájth Jenő apátplébános áldozatos tevékenységének köszönhető, hogy a Klastrom-hegyen ma templom áll, hirdetve az egykori híres búcsújáró hely, valamint a Hunyadiak emlékét. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették és 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök.

A bátai Szent Vér templom felszentelése után hamarosan a környék kedves búcsújáró helye lett, főleg  július  első  vasárnapján  keresték  fel  sokan.  Fájth Jenő  azt  tervezte,  hogy pálosokat telepít le Bátán, ebben azonban a II. világháború és 1945. december 6-án bekövetkezett halála megakadályozta.

Az új politikai rendszerben a Szent Vér búcsú háttérbe szorult, csupán Krisztus Vére ünnepén jött össze a környező papság és ünnepelt  együtt. 

Az  1980-as  évektől  Sudár  Imre  apátplébános  szervező tevékenységének köszönhetően ismét felvirágzott a bátai búcsújáró hely, ahova az egész országból érkeztek és érkeznek ma is zarándokok a hagyományosan július első vasárnapján tartott búcsúnapra.

A templom közelében készült egy stációs kálvária, melynek oszlopai régi sírkövek, s a képek réz domborművek.

A bejárat egy székelykapu. A stációk a templom jobb oldalán félkörben helyezkednek el. Kezdete a Lourdes-i Szűzanya, vége a feltámadt Krisztus szobor szép mozaikkal. Alkotója a mű alján olvasható: Nemcsics Imre 1984.

A kálvária domborműveit Tövisháti Béla restaurátor iparművész készítette 2010-ben. Ugyancsak az ő alkotásai az uralkodói domborművek is a stációk  feletti domboldalon.

Ezt a királyok útjának neveztük el, annak a tíz magyar uralkodónak állít emléket, akik biztosan felkeresték a bátai kegyhelyet. Ezen keresztül fel lehet jutni a dombtetőre, ahonnan csodálatos a kilátás.

Az alábbi légifotót "Civertan"-nak köszönöm !