Budajenő kálvária

Budajenő + a svábok + a kálvária történetéről az alábbi morzsákat gyűjtöttem:

http://www.budajeno.hu/index.php/telepuelesuenk?start=5
„….A telepesek Németországból érkeztek, a szász és frank területekről, valamint a Fekete Erdő vidékéről. 1724-ben Jenő, azaz németesen Jenne lélekszáma már 374 volt.  1782. és 1785. között  már…… Állt az Öreg templom (a régi kápolna), a bencés rendház és a major egy-egy épülete. A Kálvária-dombon levő stációk alaprajza is be van jelölve.

…………..1946. április elején megjelent Budajenőn is a kitelepítő bizottság. A község 187 német családjából 172-t telepítettek ki.

A megüresedett sváb házakba és gazdaságokba erdélyi magyarokat telepítettek be….és a háborús bűnösnek minősített sváb lakók házaiba költöztették őket.”

Ez a néhány mondat szomorúan dokumentálja a történelmi igazságtalanságokat – és magyarázat arra, hogy  a falut elhagyó német telepesek után sokáig  sem igény, sem akarta nem volt  a kálvária helyreállítására.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budajen%C5%91_%C3%81rp%C3%A1d-kori_temet%C5%91k%C3%A1poln%C3%A1ja

„Budajenő ma is álló legrégebbi épülete – a település egykori középkori temploma – ma római katolikus temetőkápolna (Szent Mihály-templom).

A falu északkeleti dombján emelkedő, 2007-ben helyreállított, kora gótikus, csúcsíves, támpilléres építményt az Árpád-korban állították. A sekrestyeajtó feletti, Árpád-házi Szent Erzsébetet és apját II. Andrást ábrázoló román stílusú kőfaragvány a 12. században készülhetett. A templomhoz közel egy 19. századi német temető elhagyott, elhanyagolt maradványai láthatók.”

http://www.museum.hu/e/Kulturalis_orokseg_Napjai_2013_-_arpad-kori_templom_es_kornyezete_Budajeno

"A keresztút érdekessége, hogy 6 db, kettős fülkés stációból áll. Katonai felmérések térképei is így ábrázolják, ugyanakkor az első ingatlan-nyilvántartási térképen jelölve van egy 7. stáció is, aminek nyoma mára nem maradt. Egyes kutatások szerint maga a templom adott helyet a keresztút két állomásának.

Az ó-temető a kálvária mellett található, XVIII-XIX. századi későbarokk és klasszicista formavilágú síremlékekkel, emlék kereszttel. A ma fellelhető síremlékek között olvasható legrégebbi felirat 1787-ből való. Érdekessége, hogy egy részén papi sírkertet hoztak létre, kőbábokhoz rögzített kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. Fennmaradt iratok alapján vélhetően 1759-től temették ide a szerzeteseket, apátokat. A sírkertbe 1795-ben nagyméretű keresztet állítottak korpusszal."

2017-ben  a kálvária is felújításra került, M. Gubán György festett  stációképeit ez év húsvétja előtt helyeztek el a stációfülkékben.
A temető  bejáratánál 3 stáció  áll: rajta a 

stációképek 1-6-ig. 

A  többi a templomhoz vezető út mellett van felállítva. Régebben a templomban volt a 13. és 14. stáció, 2020-ban a stációk átrendezésével ezek is kikerültek a szabadba. 

A 15. Krisztus feltámadása  a kis templomban, egy fülkében található. 

Néhány képet Pethő Máriának köszönök, a stációképek elküldését pedig Sey-Pacor Ferencnek.

A papi temető

  

A kápolna-belső

Az alábbi képeket itt találtam: https://www.facebook.com/magart.hu/

Pethő Mária 2020-ban készült fotói, ezúttal is köszönöm:

Kárász kálvária

Kárászon a Köblénybe vezető út elején látható a kálvária, mely ott-jártamkor még befejezés előtt állt. A temetőbe vezető ösvény É-i oldalán egymás mellett sorakozik a 14 stáció. A terméskő alapba egy-egy homokkőből készült nagyon régi  sírkövet építettek be, majd ezekre kerülnek a stációképek. A kálváriához keresztek nem tartoznak.  

A kálvária a 2013. novemberi (Szt.) Erzsébet napkor kerül átadásra. A Kárászi Faluszépítő Egyesület vezetőjétől Mezei Attilától azonban megkaptam azokat a képeket, melyek elkészülés után a stációkra fel fognak kerülni. Ezúton is köszönet érte. Megígérem, ha legközelebb arra járok, a már teljesen kész kálváriáról is készítek képeket.

Ezek a képek fognak az oszlopokra kerülni (mondták 2013-ban): 

2015 nyarán jártam ismét Kárászon, gondoltam, lefényképezem a stációkat még egyszer, most már a felkerült képekkel. Igen nagy meglepetés ért, ugyanis - bár valóban felkerültek a képek a hajdani sírkövekre - de méretük igen kicsi (kb. A/4-es) és nem is az oszlopra helyezték, hanem eléje. Nem tudom ( a kép készítésének technikáját nem ismerem), hogy ez, így, meddig fog tartani ?
Tehát így néz ki most egy stációoszlop:  (Nem tartottam érdemesnek mindet lefotózni, hiszen a képek már fent vannak.)

Pilisszentiván kálvária

A pilisszentiváni kálvária 2020-ban került felújításra. A fotókat „Múltmentőnek” köszönöm. http://multmento.blogspot.com/

http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf  :

„A  keresztút története az  1800-as évek végére nyúlik vissza, ekkor ugyanis az 1752 óta a templom és a plébánia kertjében működő temetőt és a szintén itt található keresztutat áthelyezték. A temető a ma „Régi Temető”-ként ismert helyre került, míg a keresztút a mai Kálvária-dombon kapott helyett.

Ekkor állították fel a stáció köveit és néhány évvel később a kápolna előtt álló keresztet. A keresztút kövein valamikor képek is voltak, hasonlóan a Pilisszentivánon jellegzetes „kép-kövekhez”.

Mik is azok a „kép-kövek”? Szentivánon több mint 10 ilyen „kép-követ” találhatunk, melyek a sváb falvakban emlékhelyként vagy imádkozó helyként szolgáltak. Az egyiket villámsújtotta ember emlékére állították, a másikat olyan férfinak, akire ráesett a felboruló lovas szekere. Minden ilyen „kép-kőre” egy szentkép volt festve, ami alatt egy idézet állt a kő készíttetőjének vagy annak a nevével, akinek az emlékére készült. Mindegyik kő tetején egy kereszt volt.”

(A kép-kő eredeti (sváb) neve „Bildstock” – a témáról itt is lehet olvasni: http://csendhegyek.blogspot.hu/2013/10/himeshaza-kalvaria.html )

A régi állapotról is meghagytam pár képet. Ezeket "bolyak"-nak köszönöm....

Pethő Máriának köszönöm az alábbi "bildstock" képet:

Az alábbi gyönyörű videó 2020 szeptemberében készült:

(Köszönöm kommentelőmnek, hogy felhívta rá a figyelmemet!)