Győr-Ménfőcsanak kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !

Ménfőcsanak Győr egyik városrésze. Régóta lakott település,kedvező földrajzi helyzete miatt már igen régen lehetővé tette az ember letelepedését. Gazdag kelta és római emlékekben.

A magyar történelem sokféle eseményét átvészelte. Csanakfalu 1216-ban, a tatárjárás előtt a győri püspökségé, később, az 1200-as évek vége felé egy ideig a pannonhalmi apátság szőlőbirtoka is volt. A török harcok vége felé, az utolsó török hadjáratban teljesen elpusztult. Az 1848–49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete is itt zajlott, a győri csata részeként.

1934-ben három falu - Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő - egyesítésével nagyközség lett, majd 1971-ben Győrhöz csatolták.

Az egyházmegyének is kalandos története volt, hol ide, hol oda tartozott,

végül az 1989-es rendszerváltás után Csanak újra a pannonhalmi „területi apátság” része lett.

A csanaki temető mellett álló Szent Kereszt templom előtt található a Mária hét örömét ábrázoló stációsor.

Ezek a következők: az angyali üdvözlet, vizitáció (látogatás Erzsébetnél), Krisztus születése, a Háromkirályok imádása, találkozás Simeonnal, a 12 éves Jézus megtalálása, Mária megkoronázása.

       

Alkotójuk Hertay Mária grafikus és tűzzománc-művész.  

A stációképek 2003-ban készültek. Bartók Ferenc bencés szerzetes és pap nemcsak a létrehozásban, hanem az egész egyházközség megszervezésében is fontos szerepet vállalt. A stációk fából készültek. Bennük üveg alatt nagyon szép tűzzománc képek jelenítik meg Mária hét örömét.

"Fotoport"kedves segítőm  próbálkozott egy sorozat kép készítésével, köszönettel közreadom még ha nem is igazán jó képek a fényviszonyok miatt...Tény, hogy az üvegborítás szinte lehetetlenné teszi normális kép készítését....Sajnos....

Piliny kálvária

Az ismertetőt és a fényképeket Pethő Máriának köszönöm ! A kálváriára keresgélés közben "Civertan" bukkant rá, köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmemet!

  

Piliny nevét 1309-ben említi először oklevél,  Pelin alakban írva.

Az oszmán megszállás előtt a Pilinyi család birtoka, majd az 1600 körül betelepült felsővattai Wattay család települése. Wattay János építtette a római katolikus templomot. A templom részben a középkori templom helyén épült 1745-ben. 1912-ben teljesen megújították és tornyot építettek hozzá.

A kálváriát a temetőben a temetődombon álló templomig  állították fel. A stációsor kereszttel kezdődik.  Piliny község önkormányzata és a község Római Katolikus egyházközössége  állította a kálváriát.

A képeket rajzolta: Nagy Anett, faragta Magyar Mihály erdőtarcsai naiv  művész. Szentelés ideje  2010. 11.01 volt, kapcsolódva a templomhoz,  mivel az itt lévő templom  Mindenszentek temploma, műemlék.

A Golgotán a 3 kereszt fából van, csak egyiken van  corpus.

Videók a kálvária felszenteléséről:

https://www.youtube.com/watch?v=p-TqAyrdHOM

https://www.youtube.com/watch?v=Ws2EcbRlyYo

 

 

Vácrátót kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !

Vácrátót már a rómaiak előtt is lakott település volt, de a falu határában a honfoglalás korának, majd a korai Árpád-kornak is megtalálhatóak az emlékei. A falu már az 1200-es években is jelentős településnek számított, temploma is volt. E középkori templom helye nem ismert.

A török hódoltság idején is folyamatosan lakott hely volt. Nem élte túl azonban a török alóli felszabadító harcok pusztításait, 1690-ben a lakatlan helyek között írták össze. Később ide zömmel magyarok telepedtek le, de  a házasságkötések révén bekövetkezett keveredés során Rátót is "eltótosodott".

A vácrátóti temető főútvonalán elhelyezkedő szabadtéri keresztút építése először Csík József plébános tervei között jelent meg az 1930-as évek elején. Sajnos, ő meghalt, így utódja valósította meg  az atya elképzeléseit.  A stációk jó részét a hívek sírral együtt vették meg, más stációk önállóak.

Az 1930-as években épült stációkat azóta többször felújítottak, utoljára 2008-ban.

Jelenleg üveg alatt  Guiseppe Vicentini olasz művész  Ecclésiában megvásárolt festménymásolatai találhatók.

A kápolna falán emléktáblát olvashatunk az I.  és a II. világháború elesett hőseitől.  Mellette harangláb áll. A kereszt a kápolna mellett szintén régi, kopottas állapotában is szép.

  

 

 

 

Kübekháza kálvária

Az ismertetőt és a képeket Pethő Máriának köszönöm !

Kübekháza (Kübeckhausen) 1574 fős település Szegedtől 18 km-re, a szerbiai, a román és a magyar határ találkozási pontjánál.

A tatárjárás után a vidék még újjáéledt, de a török hódoltságot már nem heverte ki. A Temesi Bánság mint pusztákat adta bérbe az itteni földeket.
Kübekháza alapítását 1843. ősszén határozta el a Bécsi Udvari Kincstár. Kübekháza névadója Karl Friedrich Freiherr Kübeck von Kübau báró, a Bécsi Udvari Kamara elnöke, a közigazgatás különböző ágaiban alapos szakértelemmel rendelkező kiváló hivatalnok.

A falut először katolikus magyarok, majd többségében németek lakták.

A település a dohánytermelésnek köszönhetően gyors és látványos fejlődésnek indult. Épült iskola, parókia és 1879-1880-ban Szent István Királyról elnevezett, a környék legnagyobb és méltán legszebb római katolikus temploma.

A temetőben kálvária és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna épült.

A falu szabályos megtervezése is gondos mérnöki kezek munkájának köszönhető. A falu virágkorát a két világháború között élte, fele-fele arányban magyarok és svábok által lakott takaros települést volt.

A régi szép időknek gyorsan vége lett. 1946-ban kitelepítették és elüldözték a német ajkú lakókat, majd az 1950-es évek kollektivizálása nyomta rá hosszú évtizedekre bélyegét a településre. A hetvenes-nyolcvanas évek tájára a település lehanyatlott, rendkívül elhanyagolt képet mutatott. Csak jóval a rendszerváltás után kezdett ismét talpra állni. Különösen az utóbbi tíz évben ment keresztül jelentős fejlődésen, köszönhetően a lelkes faluvezetés közösségformáló munkájának.   http://www.delinapfeny-turizmus.hu/kubekhaza.html

 

Csatolok két "össze-montázsolt" képet - látni lehet a változást :