2020. április 18., szombat

Budapest Istenhegyi Szent László templom kálvária


„2020 nagypéntekén, a budai hegyvidék egyik legszebb helyén, a Svábhegy (Istenhegy) tetején lévő Szent László-templom előtt áldotta meg Kocsis István plébános a szabadtéri keresztutat, mely az egyházközség saját erejéből épült. 
A keresztút B. Kopp Judit szobrászművész bronz alkotásaiból áll, melyek régóta várták méltó helyüket, mivel a Molnár C. Pál díjas művésznő 25 évvel ezelőtt 52 éves korában 1995. április 7-én halt meg, így ez a kivételes keresztút többek között az ő munkássága előtt is egy szép tisztelgés.
A keresztút a templom felé vezető út mentén lett kialakítva, amely szépen harmonizál a templom kecses formájával és stílusával.
A keresztút 15 stációból áll, ami a középkorban kialakult 14 stációtól annyiban tér el, hogy manapság szokássá vált, hogy az utolsó „hivatalos” stáció után még egy stációt, a feltámadás stációját is hozzáveszik, ezzel is rámutatva arra, hogy a keresztút végül a feltámadásban nyer értelmet.”


(B. Kopp Judit a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 2. szám alatt született, ahol jelenleg egy emléktábla található róla, amin az olvasható, hogy ő volt: „a monumentális faszobrászat máig is egyetlen női művelője. A.D. 2003” A szobrászművész szebbnél szebb alkotásaival – melyek között vannak oltárok, ambók, keresztutak és különböző szakrális helyek – számos helyen találkozhatunk az országban.)

Fotók:
MTI/Balogh Zoltán

Morvayné Vigh Viktória (youtube videó)






Fenti képeket Dénes Ildikónak köszönöm.










Az emlékoszlop képeit Dénes Ildikónak köszönöm !


















2020. április 13., hétfő

Gyulai Göndöcs Benedek középiskola kálváriája


A stációképek  fotóit Jámbor Attilának köszönöm! 

Az ismertetőt és a képeket Múltmentőnek köszönöm!

Gyulai Göndöcs Benedek középiskola udvari boltíveiben található Schriffert Mihály (1926–2015) fafaragó, népi iparművész, Gyula város kiváló polgárának faragott stáció-sora.
Egyre súlyosbodó betegségei arra késztették, hogy letegye a vésőt. Ez volt utolsó munkája. A tizennégy naiv falitábla méltó lezárása volt egy hosszú alkotó kornak. A végletekig leegyszerűsített szenvedéstörténet gyönyörűen illeszkedik a környezetbe. A naiv táblakép-készítés remek példája tárul elénk az út végigjárásakor. (A képek együttes mérete 11,2 m.)













 



Schriffert Mihálynak van egy másik, érdekes faragott keresztútja is, ez Gyulán, Liszt Ferenc utca 11-ben az emlékmúzeumában tekinthető meg. Itt egyetlen hosszú fatáblára faragta meg Krisztus szenvedésének történetét.
















2020. április 10., péntek

Bánd kálvária



"Bánd hívő lakossága az 1930-as évek elején határozta el, hogy falujukban kálváriát emelnek. A helyi emlékezet szerint hosszas vita előzte meg a hely kiválasztását. Néhányan a temető körül szerették volna felállítani a stációkat, mások – a Golgota hegyére gondolva – az Essegvárhoz ragaszkodtak. Ez utóbbiak javaslatát fogadták el. Az építkezés anyagi fedezetét a hívők vállalták. Családok társultak, és egy-egy stáció költségeit közösen fizették. Ma is él az emlékezetben, hogy a kálvária építése közben emberi tragédia történt, amit rossz előjelnek tartottak. A Balatonalmádiban kitermelt vöröskő – amiből a stációkat faragták – szállítása közben az egyik falubeli, Steindl József szörnyethalt.

1933 nyár végére készült el a kálvária, felszentelését a veszprémi megyéspüspök, Dr. Rott Nándor végezte. Az augusztus 13-án, vasárnap 9 órakor tartott ünnepélyre a helyi lakosokon kívül kislődiek, veszprémfajsziak, hidegkutiak, márkóiak a veszprémi hívekkel együtt ájtatos körmenetben zarándokoltak el. A püspök – a márkói és herendi plébános segédkezésével – csendes misét mondott a templomban, majd körmenetileg vonultak a kálvária megáldására. A keresztút 14 stációját P. Morovitz Ferenc veszprémi ferences-házfőnök szentelte fel. Az ünnepséget megzavarta, hogy a szertartás befejeztével akkora vihar támadt, hogy a felkavart portól az emberek alig látták egymást, amit ugyancsak rossz jelnek tartottak.

A kálvária nem sokáig töltötte be rendeltetését. A második világháború, az időjárás, virtuskodó fiatalok, és néhány „élelmes” ember (akik a kálvária köveinek egy részét házuk építéséhez használták fel) tönkretették a keresztutat. Sokáig csak egy kereszt állt a hegy ormán, egészen 2003 augusztusáig, amikor legalább a három kereszt visszakerült helyére.

Adatközlés:
Mákusné Vörös Hajnalka levéltáros, Veszrém Megyei Levéltár"


Múltmentő blogtársam érdekes információval egészítette ki a kálvária anyagát.
Küldött fotókat, melyeken a település temetőjében  felállított  I. és II. világháborús áldozatok emlékére készült emlékmű látható. A névtáblák olyan kő-keretbe vannak foglalva, mely kövek hajdanában a kálvária stációit alkották. Bár egyre kevésbé látszik, de azért éles szemmel kivehető, hogy a „maradék” köveken a régi stáció-feliratokat meghagyták.










Az  alábbi fotók   Megyeri József képei a FB-ról:





A régi stációk "maradéka".... Szomorú látvány.....