2016. augusztus 18., csütörtök

Szentendre kálvária


1762-ben épült  meg Szentendrén  a Szt. György-hegyen a kálvária, melynek  stációi a kápolna kerítésfalában kerültek elhelyezésre.
1898-ban özv. Lenz Ágostonné újjáépíttette a már nagyon leromlott kálváriát, ahol eredetileg festett képek voltak.
Ezek helyére az 1903-ban elvégzett felújítás során öntöttvas domborművek kerültek.
A három régi, kőből faragott keresztet 1874-ben cserélték le a jelenlegiekre, (Gottiborszky Andrásné Jakabbfy Anna adománya) rajtuk bádogból készült Krisztus-test függ, két oldalán a latrokkal.
A kálvária külső felújítására legutóbb 2013-ban került sor.

Magyar Katolikus Lexikon

1932-es állapot. Kép innen: 

                                                   
                                 

Az alábbi fotókat Dénes Ildikónak köszönöm: 


























2016. augusztus 16., kedd

Szeged-Kiskundorozsma kálvária

Az egész szépséges anyagot P.ZS.-nek köszönöm !!!
A kálvária története:
Az országon végig söprő kolerajárvány 1831. augusztusában elérte Kiskundorozsmát. A kétségbeesett emberek a hétfájdalmú Szűz segítségét kérték, járjon közben érdekükben a Mindenhatónál és ünnepélyes fogadalmat tettek, ha megszűnik a járvány, tiszteletére kápolnát emelnek.
Kérésük meghallgatásra talált és 1858-ban a temetőben közadakozásból megépült a kápolna, melynek homlokzatán a Golgota szimbóluma, a keresztre feszített Krisztus és a két lator szobra állt. Ma  már csak az előbbi van meg, de az sem eredeti. A talpazatán lévő felírat tanúsága szerint 1947-ben állíttatta Kálmán Lajos és neje Fodor Ágnes.
A kápolna búcsúját, amit „Kisbúcsúnak” neveztek, minden évben Kisasszony napját (szeptember 8-át) követő vasárnapon tartották, mert 1831-ben csodával határos módon ezen a napon szűnt meg a kolerajárvány.
A kálvária stációit a Sztriha Kálmán kanonok-esperes által írt „Historia Domus” szerint Kálmán Mihály 1855-ben - egyes vélemények szerint ez a bejegyzés elírás lehet - vagyis 3 évvel a kápolna megépítése előtt, állíttatta fel.  A stációk 1931-ig álltak, amikor is a temetőt felszámolták. Helyén, Hősök Ligetének nevezett parkot alakítottak ki, melynek fáit az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékére ültették.
A parkosítás során Német Kálmán kőművesmester építette fel az elbontott stációk tégláinak felhasználásával és azok mintájára, az újakat. A fülkékbe Jézus keresztútját ábrázoló színes majolika képek kerültek, melyeket a pécsi Zsolnay gyárban készítették el, és alattuk kis bádog táblácskán örökítették meg a donátorok nevét.

Az eredeti kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak.

A Kálváriát 1932. május 5-én szentelték fel.
Az eltelt évtizedek nyomot hagytak mind a kápolnán, mind a stációkon. Sok éves munka és előkészület után került sor a teljes rekonstrukcióra. Az eredeti mázas stációképek részben megsemmisültek, részben súlyosan megsérültek, így visszahelyezésükre gondolni sem lehetett. Az újjáépített stációkra Barta András szobrászművész bronzból készült alkotásai kerültek. A Kálvária mai formáját 2012-ben nyerte el.
 
A kálvária történetéről itt is olvashatsz:













A régi Zsolnay-kerámia festett domborművek






Donátori tábla


Találtam régi fotót a kálváriáról, itt: