Csátalja
különböző neveken már a középkorban is lakott terület volt. A Csátalja név első
írásos emlékként az 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu neve a szerb
Catalia szóból származik, villaszerű elágazást, útelágazást jelent. A török
hódoltság és a felszabadító hadjárat következtében, mint ahogy a többi környező
községben, a lakosság elmenekült vagy elhunyt.
Szervezett
telepítés kezdődött a XVII. században, amit a bécsi császári kamara irányított.
Katolikus vallású német telepeseket hoztak Csátaljára, három szakaszra bontva
1724-1780 között.
A második
világháború következménye, hogy a német lakosság egészét a győztes nagyhatalmak
kollektív bűnösséggel kitelepítették. Helyükre felvidékről érkező magyar
telepesek és bevándorló székelyek érkeztek.
A temető kápolnája a hívek
adakozásából 1753-ban épült, 1814-ben, majd a 2010-es évek elején lett megújítva.
Az 1800-as
években készült kálvária stációit 2015-ben felújították, a fülkékbe Lőrincz
György helybéli lakos képei kerültek.
Szintén
felújításra került Krisztus keresztje, de a mellette álló kereszt hiányos, csak
Mária szobra látható.
A kápolna
oldalán található a golgotai Jézus és az angyal szobor, azaz Krisztus a
getszemáni kertben szobor. A temetőben több régi kereszt látható. A Hősök Ligete
a stációk között sorban található: emlékezés az I. világháborúban elhunytakra fa emlékoszlopokkal.
Köszönjük
Heipl János alpolgármester úr segítségét.
 |
A felújítás előtti állapotról is megőriztem néhány fotót, ezeket „babarci tekergő”-nek köszönöm !
Pethő Máriának köszönöm a két régi képet is, itt találta:
Harangozó Ádám fotója
