Csókakő Váralja kálvária

2022.október 23-án került átadásra Csókakő Váralján az új keresztút, mely hírt Fotoport segítőmnek köszönök ezúttal is.....

A település izgalmas és fordulatos történetéről itt lehet olvasni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B3kak%C5%91

Az 1885-ben megépített és a szovjet tankok által 1945-ben lerombolt Kálvária valamikor a Rákóczi utcában a temetőnél állt a Róka Hegyen, végében a Szent Donátnak szentelt temetői kápolnával.
Az újjáépített kálvária a Zrínyi Miklós utcában a várhegyen épült újjá, végében a Csókakői várral és a Brindisi Szent Lőrincnek szentelt várkápolnával.
Büszkén mondják a településen, ehhez senki, semmilyen támogatást nem adott, ez tisztán közadakozásból jött létre. Összefogott egy közösség, hogy egy jelet állítson és ez az összefogás példaértékű.

A Zrínyi utcáról induló kálváriának minden állomásán egy Kanalas Sándor által fából faragott kép emlékeztet Jézus szenvedéseire. A stációfüzér egészen a várig megy. Az utolsó stáció felett egy monumentális kereszt néz le a település házaira, a Móri árokra, a bodajki kegyhelyre.
A kálvária közadakozásból készült el, köszönhetően a település lakosainak és a jó szándékú támogatóknak. A stációk maguk is érdekesek, ám az elhelyezkedésük sem hétköznapi, ugyanis több közülük a Vértes hegységet alkotó sziklákhoz tapad, míg mások mintha eleve azokból a kövekből nőtt volna ki. A kálváriákon a hosszú út nehéz, hisz Jézus útja sem volt könnyű, ám a lelkes önkéntesekből verbuválódott kivitelezők gondoltak az idősebbekre, nehezebben mozgókra, ezért több helyen is meg lehet pihenni a nemrég kialakított padokon, a stációk mellett.

Kétegyháza kálvária

Kétegyháza környéke már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben említi. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került,  1686-ban a tatárok elpusztították. A kopár üres puszta 1723-ban Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki hamarosan bánáti románokat telepített e területre.

A közösség templomokat épített, 1749-ben római katolikus templomot, majd 1779-ben a jelenlegi román ortodox templomot. A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba.

Az eredeti, régi kálvária a temetőben állt, de stációi oly mértékben tönkrementek,  hogy egyházközségi és lakossági összefogással 2021-ben újat építettek  helyette.

A fényképeket ezúton is köszönöm segítőimnek.

Hévíz kálvária

Köszönöm Túri Török Tibornak, a stációképek alkotójának, hogy rendelkezésemre bocsátotta gyűjteményembe a kálvária fotóit.
(A bejegyzés végén meghagytam az építkezés közben készült fotók közül is néhányat…)

A 2022 júliusában átadott kálvária 14 stációból áll.

A kiindulóponttól a Krisztus feltámadását jelképező sírig 23,5 méter szintkülönbségű, 300 méter hosszú sétány vezet. Az építéshez szinte kizárólag természetes, helyben megtalálható építőelemeket használtak fel. Közelében renoválták az Árpád-kori templomot is. A kálvária megépítése fontos mérföldkő Hévíz és Egregy életében… A villa rustica romok feltárása és bemutatása, a római katona sírjának állagmegóvása, az Egregyi Múzeum megépítése, a román stílusú temetőkápolna renoválása és a borozósor megújítása után nagy öröm, hogy egy ilyen szép, új, természetbe illő és elmélyülésre alkalmat adó hely készülhetett el – hangzott el a köszöntőben.

A kálváriát Udvardy György veszprémi érsek áldotta meg.
Az átadásról készült videó itt látható:

 

A kálvária építése közben készült képek: 

Tápiószecső kálvária

A képeket Pethő Máriának köszönöm.

Tápiószecső honfoglalás óta fennálló kis település Budapest közelében. Ősi birtok, amely a Kartal nemzetségé volt. Réz- és bronzeszközök maradtak fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy laktak már emberek a honfoglalás előtti időkben is Tápiószecső területén.
A "Szecső" név alapja egyébként a régi magyar Zech személynév. Keltezése a korai Árpád-korra tehető.
Első okleveles említése 1264-ből ismert.
A 15. században is végig lakott település maradt.
1556-tól a Báthory-család birtokolja a települést, majd a török uralom alól való felszabadulás után Grassalkovich Antal tulajdonába került.
Az 1600-as évek elején a település lakhatatlanná vált a háborús pusztítások következtében, majd a török kiverése után kezdett éledezni a falu.

A római katolikus templom helyén már a XIV. században is állt templom; a feljegyzések annyit írnak, hogy csehek építették "a gótikus stílusban" készült. A jelenlegi templom-épületet 1741-ben átalakították.
A templom körüli parkban található kálvária létrehozója 2005 körül Kármán József atya volt.
Egyszerű betonoszlopok tetején gömb alakú mélyedésben a stációképek fotói láthatók. Terveznek újat, de egyelőre ennek nincs nyoma.

https://miserend.hu/templom/1210

Bodajk (zarándokudvar) kálvária

A fényképeket Dénes Ildikónak köszönöm.


A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét helyezték el.
1728 és 1742 között felépült a ma is látható barokk templom. A templomhoz szervesen kapcsolódó plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként.
Miután II. József király a szerzetesrendek jó részének működését betiltotta, 1788-ban a kapucinusok Bodajkot is elhagyták, a plébániát pedig a székesfehérvári egyházmegye vette át.
A zarándokudvara 1939 és 1943 között épült.
Az olaszos árkádsorral és szabadtéri oltárral rendelkező udvar akár tizenötezer zarándok befogadására is képes.
A zarándokudvaron található az 1905-ben Pécsen a Zsolnay manufaktúra által készített Magyarok Nagyasszonya égetett kerámiaszobor, mely előtt a Mária-napi búcsúk alkalmával zarándokok ezrei mondják el imájukat.

A zarándokudvar fölötti árkádok falán Abos József bodajki népi iparművész által készített kálvária stáció képek vannak.