Dr. Fehér Zoltántól
– Bátya falu híres krónikásától, történetének megírójától kaptam az ismertetőt.
Ezúton is köszönöm szépen:
A jelenlegi kálvária Bátya történetében a második. Az előző, fából faragott stációkból állót,
amely a falun kívül, a mai
Wesselényi utcában állott, 1795. június 28-án szentelték föl.
A falu bírája, Aszódi János pedig a megmaradt faanyaggal bekerítette és kapuval
látta el.
A mai kálvária 1901-ben létesült a polgári község által az
egyházközségnek adományozott 1013 öl területen, a Dobosnak nevezett újabb
falurészben, az akkori „régi” temető melletti területen. A temető helyén ekkor
már szérűskert állott…. A kálvária megépítésének anyagi feltételeit a hívek
adományaiból teremtették meg…. A két sor, téglából épült stáció végén, emeltebb
szinten három nagy kőkeresztet állítottak, amelyeket 1100 koronáért Kovács
Lőrinc szabadkai kőfaragó mester, a stációkat Greif János kalocsai építőmester
készítette 420 koronáért. A stációk színes domborművű képeit 1000 koronáért Rétay
és Benedek budapesti mesterek alkották. A kálvária felépítése 3796 koronába
került.
A kálváriát 1901. szeptember 8-án, a bátyai búcsú,
Kisboldogasszony napján szentelte föl Szombathy Sándor szakmári lelkész….. A
kálváriát a bátyai nép szakrális térnek érzi, s az előtte elhaladók keresztet
szoktak vetni. Nagyböjt idején, főképp nagyhéten naponta megtelik a kálvária
ünnepi feketébe öltözött hívekkel, akik csoportosan vagy egyénileg járják végig
stációkat, imádkozva, énekelve.
A fényképeket "FME"-nek köszönöm !
 |
| 2017-ben felújították a kereszteket. |
