2025. január 30., csütörtök

Kállósemjén kálvária H

 Adatokat kértem - várok.


A Kállay kúria parkjában új kálvária stációsort adtak át  2025-ben. 

Kállósemlyén a Balogsemjén nemzetség-beli Kállay család ősi fészke. A faluban megtelepedett család itt építette ki birtokközpontját, s emelte az azóta nyomtalanul eltűnt várát.

Kálló környékén régen két Semjén állott: Kis- és Nagysemjén. 1471-ből származó oklevél szerint a két Semjén egyike Oppidum Semyen néven volt írva. Mindkét Semjén eredetileg a Kállay család birtoka volt, majd később több tulajdonosa is lett. 



2025. január 6., hétfő

Iván kálvária

Iván - Győr-Moson-Sopron megyei kis település. A falunév eredetének legvalószínűbb magyarázata az Árpád-korba nyúlik vissza. Az akkori gyakorlat vehető alapul, miszerint a korai időkben szokás volt, hogy a birtokostól nyerte a település a nevét, a személynév változzék át helynévvé. Egy bizonyos Ján (Iván) nevű soproni comesre (ispán). 1071–ben – 3 évvel a cserhalmi ütközet után – Iván ispán vezetésével rendre visszaverte a bizánciakkal szövetkező besenyők támadásait. Ezen sikereknek köszönhetően a király és a herceg illendő köszönetet mondott, és királyi módon, bőkezűen megajándékozták. Tehát az akkor elismerésre szert tett ispán ekkor kaphatta meg a falut, és innen eredhet a község neve.

Iván községben régóta létezik egy "Kápolna domb" elnevezésű hely, hozzá vezető Kápolna utcával - de  ha volt is itt valamikor rég kápolna, annak már nyoma sem látszik. Sok év elteltével bukkant fel a gondolat, hogy jó lenne ezen a csendes szép helyen egy kápolnát és keresztutat építeni.

Ezen gondolat ötletgazdája Vinkovits Sándor vadász, akkori alpolgármester volt. Ezt tette magáévá később Somfai Árpád akkori iváni plébános  és Linter Tibor polgármester is. Így, vezetésükkel épült fel 1995-ben a Fatimai Szűz Mária és Szent Hubertusz tiszteletére az adott, immár 30 éve álló kápolna. 
2004-ben döntötték el, hogy épüljön ide kálvária is. Hertay Mária grafikusművésznél  rendelték meg  az egyes állomások tűzzománc-képeit. Ezek megáldása 2006 augusztusában történt. A faipari munkálatokat Németh Zoltán mester úr végezte.
Immár harminc esztendeje évente hat alkalommal (májustól októberig) rendszeresen szentmise van a Kápolna előtt. Szinte egyetlenegy olyan kápolnai mise sem fordult elő, amelyhez kapcsolódva ne lett volna stációjárás.
Az információkat Németh László igazgató úrnak köszönöm.








      







2025. január 4., szombat

Buzsák Fehér Mária kápolna kálváriája H

Képek hiányoznak

A 13. században épült buzsáki Fehér Mária-kápolna, amely a település legrégebbi műemléke, az Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt.

A Fehér Mária-kápolnának nevezett emléket az Öreglak felé vezető régi úton haladva, erdős részen, a Kápolnási-dűlőben találjuk. Szépen gondozott kis park és egy néhány sírból álló temető veszi körül.
A pár éve még barokknak vélt épületről első pillantásra látszik, hogy középkori. A Fehér Kápolna teljes egészében 13. századi eredetű. A kisméretű, téglatest formájú hajó keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Az eredetileg torony nélküli, téglából épült templom román stílusú bejárata a déli oldalon került elő. A magas lábazat fölött egyszerű, henger formájú faloszlop alkot bélletet, amely fölül félkör alakú, dísztelen timpanont foglal keretbe. A déli hajófalon előkerült két apró román kori tölcsérablak is – az alacsonyabban lévő, nagyméretű ablaknyílás az újkorban készült. Újabb keletű a tetőgerinc nyugati végén ülő karcsú huszártorony is.
A templom szerény berendezése, oltára a 1703-ban készült népies barokk ízlés szerint. Francia mesterek készítették, az oltár gazdagon díszített, szőlőindás, fából faragott, középen öltöztethető Mária szoborra. Az 1990-es évek elején, restaurálását követően került a település központjában lévő Nagyboldogasszony Templomba.
Nem tudni, hogy a Fehér Mária-kápolna elnevezés a Szűzanya makulátlan mivoltára utal-e, avagy a tiszteletére felszentelt kápolna hófehér falára. A régi Nagyberek harsogó zöldjében messziről tündöklő, fehér kápolna élénkpiros cseréptetejével, páratlanul szép arányaival a Dunántúl egyik legszebb – mégis szerényen rejtőzködő – műemléke.

A kápolna 2013-tól nem csak egy magányosan álló kis templom, hanem egy újonnan épített díszkapuval kiegészített épületegyüttes.
Előzetes egyeztetést követően belülről is megtekinthető a Fehér-Kápolna.

(https://csodalatosbalaton.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/feher-maria-kapolna-buzsak/)










Sajnálatos módon nem tudom a térképet ide beilleszteni. Kattints az alábbi linkre, a helyszín akkor lesz látható....


Térkép megtekinthető itt:


2025. január 3., péntek

Fényeslitke kálvária

Fényeslitke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza bal partján, Kisvárdától északkeletre található. A csiszolt kőkorszakban már lakott terület, melynek temetőjét az 1960-as évek elején tárták fel. Nevét először egy 1252-ben keletkezett oklevélben említik. Nevének előtagjában a „fövényes” szót őrzi. A második tag valószínűleg személynévi eredetű. A középkorban a kisvárdai uradalom részeként a környék jelentős települése volt. A község nevét a Zichy-okmánytár 1334-ben kelt oklevele említette,  Fényes-Litke birtokosa ekkor a Várday család volt, később több nemesi család is élt itt a környéken.

A   műemlék jellegű római katolikus temploma késő barokk stílusban épült a XVIII. század második felében. A keresztutat itt, a Szentháromság-templom kertjében állították fel, amelyet Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldott meg 2024 október 13-án.

A stációk szobrásza: Lengyel Tibor volt.
















Térkép:  ide kattintva a helyszín megtekinthető: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=48.26791899037601%2C22.09626280191822&z=18