2024. május 28., kedd

Nagykörű kálvária

 A településről sajnos nem sok infót találtam a neten…A kálváriáról meg a köztérképen lévő infókon kívül semmit…Az 1758-ban felszentelt templomról itt lehet olvasni: http://nagykoru.hu/egyhazak/

Információimat ill. a stációképeket a köztérképről 

 https://www.kozterkep.hu/40598/staciokepek#         hoztam – a képek közreadási lehetőségét ezúton is köszönöm. A többi fotót Pethő Máriának köszönöm.

A templomkertben található kálváriáról egy régebbi  híradásban esik szó, de a jelenlegi stációképek (melyek fakeretbe foglalt festmények) és a stációoszlopok rendbetétele a 2014-es templom-felújításkor készült. A felújítás előtt vaslemezre festett képek voltak a kálvária stáció-állomásai és az „Erzsébet-királyné emlékfásítási program” beszámolója szerint, már 1899-ben is volt kálvária a templom mellett. A templomkertben egy gyönyörű, régi, falusi, fakeresztes golgota áll, az ide vezető úton állnak a stációoszlopok.

2014. évben kerültek a stáció-fülkékbe az új képek is, melyeket üvegre, ikontechnikával, akrilfestékkel festett alkotójuk, Szilágyi Erzsébet Judit.

A kert különlegessége Magyarország egyetlen cseresznyefajta-gyűjteménye, ahol több mint 100 fajtából közel 400 cseresznyefát nevelnek. A fehér templom az áprilisi virágözönben szinte elhalványul.


















 Klikk a linkre, a térkép így látható: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=47.27116419617845%2C20.452028872946926&z=19





2024. május 27., hétfő

Csólyospálos kálvária

Csólyospálos Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Szegedre vezető műút mentén fekszik, s e kicsi településen, melynek lakos-száma a kétezret sem éri el,  most kálváriát avattak…

A terület az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt, bronzkori és népvándorlás kori jelentőségét régészeti források igazolják. A falu határából került elő a híres csólyosi kun sírlelet. A XV. századi írott forrásokból már ismert a Halas központú kun szállások területén fekvő Csólyosszállása és Pálos helységek neve is. A két puszta egyesítésére, önálló községgé válására már a századfordulót követően helyi kezdeményezések indultak. Csólyospálos falu azonban csak 1945-ben kezdhette meg önálló életét.

A templomépítés ötlete először 1926-ban került napirendre.1937-ben Rétei Gyula plébános irányításával új lendületet vett a templomépítés ügye. Megindult a gyűjtés,  végül a Veszelka Mihályné által adományozott területen épült fel. Az épület alapja terméskőből készült, amelyet helyi gazdák ajánlottak fel. Az elkészült templomot 1939. június 12-én benedikálták. Vedres Béla szentelte fel Jézus Szíve tiszteletére.

A keresztút építésének gondolata Gál József csólyospálosi plébánostól származik és közel két év telt el az ötlettől a megvalósulásig. A domborművek a csólyospálosi származású és ma is ott élő – kerámia és szilikátipari-tervező diplomás, valamint vizuális környezetkultúra szakos tanár – Lendvai-Barka Melinda alkotásai. A stációk építményeit férje, Lendvai József készítette. A kálvária felavatására 2022.június 24-én került sor.

A stációk képeit a köztérképről hoztam, köszönet érte "Cédrus"-nak.















A Google évek óta tartó "variálgatásai" miatt most már egyszerűen kezelhetetlen a térképes megjelölés úgy, ahogy eddig az lehetséges volt. Egyelőre csak linken tudom mutatni a helyszínt.

https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&hl=hu&ll=46.41741862833128%2C19.83971327468295&z=18

2024. május 18., szombat

Komárom Selye János kórház kálvária


1894-ben a szőnyi uradalom Solymosy László tulajdonába került. A birtokot 1904-ben a lánya, gróf Gyürky Viktorné báró Solymosy Irma örökölte. A grófné gyermekeivel, Alice-zal és Aladárral a 18. századi Zichy-Berényi kúriában lakott, de nemsokára egy hatalmas, reprezentatív kastély építését határozta el a barokk kori uradalom parkjában. A terveket az akkoriban igen divatos Fellner és Helmer bécsi építésziroda készítette. Az egykori Gyürky-kastély még az I. világháború előtt, 1912-13 között historizáló és eklektikus stílusban épült.

A háború után, helyi kezdeményezésre kórházat létesítettek az elhagyott épületben, mely hivatalos működését 1946. február 8-án kezdte meg. A berendezési tárgyakat, felszereléseket (ágyakat, szekrényeket, paplanokat, párnákat, lámpákat stb.) a helyiek adományozták. Az intézmény 1992-ben felvette a komáromi származású neves orvos, stressz-kutató, Selye János nevét.

A kastélyt különleges fákkal és bokrokkal beültetett őspark öleli körül, mely természetvédelmi terület.
Ebben a Lourdes-i Szűz Máriáról elnevezett parkban 2024. április 8-án átadták, majd a katolikus egyház képviselői megszentelték a teljes-körűen felújított kálváriát.

Miután 2023-ban sikerült támogatót találni a Lourdes-i barlang közelében régóta szégyenletes állapotban levő kórházi kálvária és környezete felújítására, megvalósulhattak a munkálatok. Keszegh Béla, Komárom polgármestere az átadó ünnepségen elmondta: Csütörtöki András restaurátor és csapata vállalta a keresztúti ájtatosság gyakorlása - vélhetően a 20. század elején vagy a két világháború között emelt - kálvária felújítását.
A munkálatok árát, hozzávetőleg 15 ezer eurót a Harsányi Foundation (www.harfou.sk) támogatása fedezte.


















A Google évek óta tartó "variálgatásai" miatt most már egyszerűen kezelhetetlen a térképes megjelölés úgy, ahogy eddig az lehetséges volt. Egyelőre csak linken tudom mutatni a helyszínt.