Csólyospálos Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Szegedre vezető műút mentén fekszik, s e kicsi településen, melynek lakos-száma a kétezret sem éri el, most kálváriát avattak…
A terület az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt,
bronzkori és népvándorlás kori jelentőségét régészeti források igazolják. A
falu határából került elő a híres csólyosi kun sírlelet. A XV. századi írott
forrásokból már ismert a Halas központú kun szállások területén fekvő
Csólyosszállása és Pálos helységek neve is. A két puszta egyesítésére, önálló
községgé válására már a századfordulót követően helyi kezdeményezések indultak.
Csólyospálos falu azonban csak 1945-ben kezdhette meg önálló életét.
A templomépítés ötlete először 1926-ban került
napirendre.1937-ben Rétei Gyula plébános irányításával új lendületet vett a
templomépítés ügye. Megindult a gyűjtés, végül a Veszelka Mihályné által adományozott
területen épült fel. Az épület alapja terméskőből készült, amelyet helyi gazdák
ajánlottak fel. Az elkészült templomot 1939. június 12-én benedikálták. Vedres
Béla szentelte fel Jézus Szíve tiszteletére.
A keresztút építésének gondolata Gál József
csólyospálosi plébánostól származik és közel két év telt el az ötlettől a
megvalósulásig. A
domborművek a csólyospálosi származású és ma is ott élő – kerámia és
szilikátipari-tervező diplomás, valamint vizuális környezetkultúra szakos tanár
– Lendvai-Barka Melinda alkotásai. A stációk építményeit férje, Lendvai József
készítette. A kálvária felavatására 2022.június 24-én került sor.
A stációk képeit a köztérképről hoztam, köszönet érte "Cédrus"-nak.
