2021. június 7., hétfő

Petőfiszállás Pálosszentkút Mária kálváriák H

Erdei kálvária

A kegyhely mellett érdemes lesz ellátogatni az országban egyedülálló erdei kálváriához is. A Petőfiszállás határában található nyolchektáros erdőben a Rózsafüzéres kálvária megvalósítása jelenleg is folyamatban van, előreláthatólag 2021 őszétől várja majd a látogatókat. A Pálosszentkúti Erdei Kálvária tízállomásos lesz, amelynek faragott faszobrai az úgynevezett fájdalmas és örvendetes rózsafüzér öt-öt titkát jelenítik meg.

 

https://www.delmagyar.hu/barangolo/ezrek-latogatjak-az-alfold-egyik-legszebb-kegyhelyet-7655789/

 

Galgamácsa kálvária

A 2017-ben épült Galgamácsai kápolnához vezető út utolsó 400 méterén, 2020-ban építettek 15 stációból álló kálváriát. Az első és utolsó kialakítása kissé eltér a közbensőkétől. A római számozás a vörös téglákból készült keresztek talpán található. A téglafalba süllyesztett fa lapokra égetett képek és szövegek mesélik el a történetet.

A stációképeket Kovács Attilának köszönöm.















Az utolsó három képet innen hoztam:

https://www.geocaching.hu/images.geo?id=2146175&group=2295228&table=log_images&wi=800&he=600
http://csufim.blogspot.com/2017/11/galgamacsa.html
https://www.geocaching.hu/images.geo?id=74944&group=5281&table=cache_images&wi=800&he=450
https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/kapolna/koerkapolna-galgamacsa-/24280042/#dmlb=1





2021. június 6., vasárnap

Budapest Pestújhely kálvária

A kálvária átadásáról szóló hírt Pethő Máriának, a fényképeket Csaba Zsoltnak köszönöm. 

Urunk mennybemenetelének ünnepén, május 16-án áldotta meg Almásy Tamás, a budapest-pestújhelyi Keresztelő Szent János-plébánia kormányzója a templom kertjében újonnan felállított keresztutat. Molnár Béla plébános a 2000 évek elején cserélte le a kései román stílusú templom eredeti, meglehetősen rossz állapotban lévő keresztúti tábláit. Helyükre fából készült ábrázolások kerültek. Mivel a kisebb méretű képek kevésbé érvényesültek a templom terében, Almásy Tamás plébániai kormányzó a régi gipsztáblákat felújíttatta és visszahelyeztette a templomba.

A fából készült képeket fatetőcskével védett oszlopokra tették, az így elkészült keresztúti stációk pedig a plébánia kertjében kaptak helyet. Urunk mennybemenetelének ünnepén keresztútjárás során áldotta meg őket Almásy Tamás plébános.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/megaldottak-pestujhelyi-keresztelo-szent-janos-plebania-keresztutjat













 




2021. június 5., szombat

Magyarszék kálvária H

Csak a hír jutott el hozzám, hogy Magyarszéken, a templom közelében van kálvária. Sem adat, sem kép nincs róla.

Ha bárki, bármit tudna róla, kérem küldje el az infókat, képeket. 

Köszönöm előre is !

2021. június 3., csütörtök

Budapest Rákoshegyi kálvária

 A Kálvária fotóit, ismertetőjét Pethő Máriának köszönöm !

Kép innen: https://rakoshegy.plebania.hu

Rákoshegyi katolikus templom Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben télen az óvodában miséztek, nyáron pedig a kertben. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937 májusára készült el a templom. Haász István tábori püspök 1937 májusában szentelte fel Lisieuxi Szent Teréz tiszteletére.  A templomot 1958-ban, majd 1979-ben renováltak. 2000-ben kifestették a templombelsőt, a szentély seccoit is ekkor restaurálták.

A keresztutat a hívek és Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata támogatásával hozták létre Rákoshegy (mely 1950 óta a főváros XVII. kerületének része) önálló településsé válásának 100. évfordulója, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.

A tűzzománc képek alkotója B. Szetlik Ildikó képzőművész; a keresztút tervezője Szűcs László építész; a kivitelező a Zsófianna-Bau Kft. volt.









Ez a szobor valamikor a régi rákoskeresztúri temetőben állt. A temető felszámolásakor került a mai helyére a Lisieux-i Szent Teréz templom bejáratának bal oldalára.

Krisztus elesik a kereszttel Kisfaludy Strobl Zs. alkotása
Kép innen: https://rakoshegy.plebania.hu


Kép innen: https://rakoshegy.plebania.hu

A templom épülete mellett áll Babusa János kerületi szobrász II. János Pál pápát ábrázoló köztéri alkotása, ami a pápa első magyarországi egész alakos szobra.

Babusa János 2005-ben először kisplasztikát készített az akkor már elhunyt pápáról, majd ezután kezdett hozzá kőből kifaragni a szobrot. A szobor elkészítésének összegét a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, XVII. kerület önkormányzata  helyi vállalkozók és magánszemélyek adományaiból fedezték.

 




2021. május 30., vasárnap

Somogyszob kálvária

STÁCIÓKÉPEK HIÁNYOZNAK

A kálvária képeinek közreadását a felvételt állítólag készítő megtiltotta. Ha valaki tudna a stációkról, a helyszínről fényképeket küldeni, köszönöm előre is. Fizetni nem tudok érte.

Somogyszobon  található a Mocz és társa magánerdészet. (https://www.moczerdeszet.hu/) A Mocz Tanya, vagy Hárs fogadó néven ismert épülethez nyitott sorompóval "lezárt" út vezet. Az út mellett kétoldalas stációkat találhatunk egy-egy állomással.  Köszönöm Kovács Attilának, hogy felhívta a figyelmemet a gyűjteményből még hiányzó kálváriára.



2021. május 26., szerda

Szigetcsép kálvária

A kálváriát Pethő Mária "fedezte fel" neki köszönöm a képek készítését is.
Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését, ide rác és sváb családok kerültek.Az osztrák-magyar monarchia idején a falu fejlődése virágzásnak indult, de aztán jött Trianon.
Az első és második világháború igen megviselte a települést, a történelmi tragédiák megtizedelték a lakosságot.

Több alkalommal sújtotta természeti csapás is a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepelt. 1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1876-os árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikosokkal. 1940-ben és 1956-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felől egészen az udvarokig nyomult a víz.

A háború után a mezőgazdaság kezd fejlődni, a jó meteorológiai adottságok, a magas páratartalom kedvez a kertészetnek, szőlészetnek és gyümölcstermesztésnek. Lassan, de biztosan fejlődik a település.

A Szent Teréz-templomot, melyet Mária Terézia építtetett és 1755-ben készült el 1758-ban szentelték fel. Barokk főoltára szépen faragott vörös márvány. Egy korábbi kutatás salzburgi munkának tartja. A templom mellett kialakított kert a falu egyik büszkesége. Horváth József, a korábbi plébános, püspöki tanácsos kezdeményezésére egy csodálatos zarándokhelyet alakítottak itt ki. A Fatimai Szűzanya szobor köré szép sziklakertet, Kálvária dombot, Szt. István-kápolnát, Medjugorjei Szűzanyának épített kápolnát, a lourdesi barlang hasonmását hozták létre.