2022. február 7., hétfő

Csapod Pityer majori kálvária

A kálvária történetének megírását és a fotókat  Mihócza Lászlónak köszönöm !

Régen Csordahajtó útnak hívták a Lövőről induló szekérutat, ami több kilométer után Csapodon ért véget. Az erdőtől már Vörös útnak hívták, az erdőben két egymástól távolabb álló "Pléh" Krisztus kereszt volt, amiket 2005- ben felújítva a Pityer major közelében állították fel. 

Takács Gábor erdészeti szakirányító ötlete nyomán a két kereszt közötti területre egy keresztutat is felállítottak. Grubits János hidegségi fafaragó vasúti talpfákra rögzítette a Káldi Károly rábapatonai fazekas mester által készített kerámia stációkat. 

Nagyböjtben fekete vasárnap délután tartanak a hívek keresztúti ájtatosságot, augusztus utolsó szombatján délelőtt pedig szentmisét. 











Egy stáció képe






2022. február 6., vasárnap

Csapod kálvária

A kálváriával kapcsolatos információkat és a fotókat Mihócza Lászlónak köszönöm.

Ez a keresztút Csapod község régi temetőjében lett felállítva, 1996-ban. A  képeket festette Horváth Lajos.  A stációk száma itt 15, az akácfa kereszteken vaslemezre van festve a stációkép, és üveglappal védett. Fájdalmas pénteken tartanak keresztúti ájtatosságot.

A település történetéről:

Már az őskorban is lakott volt, ezt bronzkori leletek is bizonyítják.  1325-ben Chapud néven szerepel. Az Osl nemzetségé, majd 1380 körül a Kanizsai család tulajdona lett a birtok, később a kapuvári uradalommal együtt, mint annak tartozéka került 1536-ban Nádasdy Tamás, 1681-ben pedig Esterházy Pál birtokába.1594-ben a törökök elpusztították a Rábaközt, és ezzel együtt a települést is, a lakosság kihalt, vagy elmenekült. A XVII. században horvátokat és olaszokat is telepítettek a faluba.A 18. században az Esterházyak szervezték meg a földesúri majort.A II. világháború, majd a földek felosztása után sok minden megváltozott, a település gazdasági szerkezetére a növénytermesztés és az állattenyésztés lett jellemző. Majd később a rendszerváltás  is további változásokkal járt együtt. Határ-menti közelsége miatt fellendülőben van az idegenforgalom.

 A csapodi templom szentélye a régi - keresztes lovagok által alapított - templom maradványa, ezt egészítették ki folyamatosan a mai formájáig. Védőszentje Antiochiai Szent Margit, a 18. század elején 70 évig az evangélikusoké volt, de amikor az Esterházyak lettek a környék hűbérurai, újra a katolikusoké lett a templom. Az Esterházyak adományaiból épült ki mai formájában és ekkor nyerte a barokk belsőt is.