2020. június 23., kedd

Erdőtelek kálvária


A képeket Pethő Máriának köszönöm !

Erdőtelek első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a falu részben kisnemeseké, részben 1691-től Butler Jánosé, az egri vár parancsnokáé lett. 1845-ben a Butler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétumot hozott létre.

Templomának patrónusa 1332-ben Szent István király volt. 1723 körül már önálló plébánia volt az egri püspökség, a felső-hevesi kerületben Tarnabod és Hanyi leányegyházzal. Ekkor már Szent Kereszt felmagasztalására volt szentelve temploma.

A templomkertben kőkereszt áll,  1786-ban került helyére,  a homokkőből készült kálváriastációk a templom körüli kertben állnak, 1890 körül készültek, - meg is látszik rajtuk a koruk. Mindegyiket más és más család állíttatta. A fényképek tanúsága szerint - nem túl régen - a kálvária stációit egy egy márványtáblával is megnevezték.














Valószínüleg a stációsor Butler Lajos kezdeményezésére született. Sajnos, homokkőből épültek, ezért eléggé rossz állapotban vannak, porladnak. A támogatók neve mindegyik állomáson olvasható volt. De mivel új feliratokat kaptak, ezekre nem figyeltek. Csak pár támogató neve olvasható.  A Golgota alatt csak Magdaléna szomorkodik: ez az un. Magdolna-kereszt. Ritkaságszámba megy egész Közép-Európában. Sajnos, ennek állapota sem  problémamentes. A templom  kertjében, lépcsős, alépítményen, alul ívesen kihasasodó feliratos talapzat áll, rajta sziklahalmon kőkereszt korpusszal. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja. Műemlék jellegű. A szentsír bent található a templomban az egyik mellékoltár  alatt. A stációk felújítását jövő évre tervezik.









2020. június 16., kedd

Zagyvapálfalva kálvária



Az üvegablakok  fotóit dr. Pethő  Ferenc  doktor úrnak köszönhetjük. 
A templomképeket, ismertetőt innen hoztam:  

Zagyvapálfalva Jézus Szíve Templom Salgótarján déli részén, a 21. sz. főút mellett található. A ma álló templomot az egész község összefogásával, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Üveggyár, a helyi vezetők és Demeter Bertalan esperes-plébános támogatásával építették fel. 1933. július 30-án Jézus Szíve tiszteletére Pájer János rozsnyói káptalani helynök szentelte fel a templomot mintegy ötezer ember jelenlétében.

A templom belső elrendezését az alapító plébános, Demeter Bertalan vezette. A bal- és a jobboldali mellékhajóban a keresztút képei láthatók üvegablakokon. Alkotójuk Majoros Károly.
A szentélyben három üvegablak található: Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egészalakos ábrázolásával. A szentély diadalívén a TeDeum mondata: „Téged Isten dicsérünk” két oldalán angyalokkal, Bóna Kovács Károly alkotása.
Az oltár mellett balra egy bányász, aki örökmécsest tart a kezében, a jobb oldalon pedig a bányászok védőszentje Szent Borbála.
A toronyban 1944-ig három harang lakott, mindegyiket 1933-ban készítette Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester. A középső harangot a háborúban elvitték hadicélokra. Érdemes megszívlelni a harangok feliratát! A nagyharangé: „Ennek a harangnak minden kondulása vésse mélyebbre e község minden lakósának a töretlen hűséget Istenhez, a hősök vérével megszerzett hazához és felejthetetlen hőseink emlékéhez.”
















2020. június 15., hétfő

Magyarpolány Szentkút kálvária



A fényképeket „Fotoport”-nak köszönöm ezúton is !
„A Szent László templommal szemben fahíd ível át a Szent-kút irányába tartó aszfaltút fölött. Ezen átsétálva tekinthetjük meg a Plébánia hófehér, tradicionális épületeit. Innen csak az aszfalt-utat kell követnünk, amely kivezet minket a faluból, hogy elérjünk a Szent-kúthoz.

A hely arról lett nevezetes, hogy egy legenda szerint egy vadászt itt szállt meg az ördög. Már haldoklott, amikor a Szűzanya megszabadította szenvedéseitől és kiűzte belőle az ördögöt. A vadász hálája jeléül szentképet állított az ott álló bükkfára. Évekkel később egy helyi asszony álmot látott a szent helyről, és nem nyugodott addig, amíg el nem vitték ide. A kutat már benőtte a gaz, de a helyiek megtisztították és oltárt, padokat, kutat emeltek. A Szent-kúthoz újabb kálvária vezet az erdőben.

Amint elhagyjuk Magyarpolány házait a sárga kereszt jelzést követve az első stációt jelző feszülethez érünk. A szobor fenyvesek árnyékában áll, növényekkel körbeültetve. Út közben vadszeder bokrok, fenyő illat, és jó idő esetén csodás napsütés kísér. A sziklás, széles útról tábla jelzi, hogy mikor kell lekanyarodnunk jobbra a kúthoz. Sűrű erdőbe érkezünk, ahol csak egy vékony ösvény vezet tovább. Néhány száz méter múlva megérkezünk a szent helyre. Valóban ott áll a hatalmas bükkfa, törzsén keresztek és szentképek. Körülötte fából ácsolt padsorok állnak egy kis kerítéssel körülvéve, ide járnak a helyiek imádkozni. Kis, tetővel fedett kútból csordogál a vékony vízsugár. Peremén bögrék jelzik, hogy vize iható. A szent hely koronája pedig a Szűzanyát ábrázoló szobor.
Innen visszasétálhatunk Magyarpolányba azon az úton, amelyen érkeztünk, de ha tovább követjük az erdőben a sárga kereszt jelzést, majd jobbra fordulunk a sárga sávon, akkor is visszajutunk a Kálváriához.”






















2020. június 3., szerda

Budapest Golgota téri kálvária


2021 nyarára elkészült a Golgota téri kálvária összes stációja.

Az alábbi képeket Pethő Máriának köszönöm:
















A részletes és sok képpel kiegészített ismertetőt ezúton is köszönöm Dénes Ildikónak !


A téren 1893-ig állt egy kápolna épület, amit lebontottak. Stróbl Alajos szobrászművész kezdeményezésére kövenként lebontva 1893-ban került felépítésre az Epreskertben. [1]

   


Helyére építettek közadakozásból egy kápolnát 1895-ben és eléje elkészült egy keresztút. Egy 1897-ben készült fényképen láthatóak a kápolna és a keresztúti stációk. [2]


A stációoszlopok bronz domborműveit Szécsi Antal szobrászművész készítette. 
A kápolna elé 1941-ben felállított Golgota jelenet kőszobrait Grantner Jenő faragta mészkőből [3]
  

A szoboralakok a II. világháborúban megsérültek.

1971-ben elbontották a kápolna épületét. Az I. és XIV. stációoszlop a Rezső térre került a Magyarok Nagyasszonya-templom mögé.  [5] beépítve egy a templom falán elhelyezett domborműves stációképek I. és XIV. stációként [6]


     
                            I.stáció
    


                               XIV. stáció

a Golgota szoborcsoporttal együtt, mely szobrokat Grantner Jenő ismét elkészítette. Nem újrafaragta. Ez látható a két kép összehasonlításakor.




A VI. stáció domborművét 2005-ben beépítették a Malenkij robot-emléktáblába. Melyet a templom bejárata mellett helyeztek el. A jelenleg a falon látható emléktábla domborműve az eredeti bronz dombormű műanyag másolata, mert az eredetit ellopták.[3] [7]



 A VIII.stáció domborművét egy 1956-os „Emlékmű a megtorlások áldozatainak emlékére” emléktáblába építették be a templom hátsó falára helyezve. [8]




[7] https://www.kozterkep.hu/31617/malenkij-robot-dombormuves-emlektabla


Adalék, hogy a stációdomborműveket 1929-ben Krisztián Sándor mészkőből elkészítette a máriabesnyői keresztút képeiként


                                6. oldal



A Rezső téri keresztút I. stációja

  

Máriabesnyői keresztút I. stációja
  


  
A Rezső téri keresztút XIV. stációja


Máriabesnyői keresztút XIV.stációja