A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heves megye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heves megye. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. január 10., szombat

Fedémes kálvária 2.

Fedémesen 2025-ben elkészült egy második kálvária…..a templomkertben lévőt 1996-ban avatták, a dombtetőre épültet 30 évvel később. A dombtetőn felállított keresztutat ünnepélyesen megáldotta Maksó Péter, a Fedémest is ellátó tarnaleleszi plébániai kormányzó és Burbela Gergely verbita atya. A keresztút nemcsak emlékeztet Krisztus szenvedésére, hanem életünk terheit, küzdelmeit és reményeit is szimbolizálja. A fedémesi dombtetőn álló stációk a jövőben mindenki számára lelki erőforrást, a csendes imádság helyét jelentik majd.

A kálvária fotóit  Szabó Istvánné Vincze Máriának köszönöm !










 

 A kálvária helyszíne az alábbi linken tekinthető meg: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=48.035115455422506%2C20.164330191185556&z=13

Boldog kálvária

A fotókat Pető Máriának köszönöm !

A település és határa régészeti leletekben gazdag.. Boldogtól délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörszi árok nyomvonala. Első írásos említése 1935-ből maradt fenn. 1867 után Boldogon szőlőt telepítettek, s ekkor vált jelentőssé a faluban a fűszerpaprika termesztése is.
Boldog Heves vármegye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki, ebben is bemutatva a boldogi fehérhímzést.

A falu legöregebb temetőjének közepén áll a Jézus Szíve kápolna, ami 1903-ban Országh Erzsébet adományából épült. A falán Táncsics Mihály orvosának dr. Davida Sándornak az emléktáblája van, aki komoly és értékes gazdálkodási tevékenységet is folytatott a faluban.

A kápolna körül álltak a falu adakozó családjai által emelt kálvária stációk, melyeket az 1960-as évek végén lebontottak, de újjáépítésükre 2023-ban sor kerül. Minden évben itt tartják a Jézus Szíve búcsú szabadtéri szentmiséjét. 2019-ben Kepes István és felesége Morvai Erzsébet adományának köszönhetően kívül-belül megújult a kápolna épülete.

A stációképek Antal Gergely keramikus alkotásai. A kálvária közösségi összefogással, pályázaton nyert összeggel, az önkormányzat támogatása és 30 család adománya segítségével készülhetett el. 2025. szeptember 17-.én volt a felszentelés.

 

2021. augusztus 7., szombat

Fedémes kálvária

A kálvária fotóit Pethő Máriának köszönöm !

A falu neve a Magyarság ősi foglalkozásának, a méhészkedésnek a létét bizonyítja. (Valószínű, hogy a földesúr számára fizetett” adójuk a méh, méz és viasz tized kivételét biztosító “fedemezésből” ered a település neve.) A falu első okleveles említése 1261-ből való Fedemus névalakban, azonban valószínűsíthető, hogy a telepítés éve egybeesik az Egri Püspökség 1009-ben történt alapításával. Római katolikus templomunk építését 1811-ben kezdték meg, és 1819-ben Szent István király tiszteletére szentelték fel, báró Fischer István érsek építtette.  

További látnivaló a Kálvária, amely a millecentenárium és a falu alapításának 735. évében épült. 1996-ban avatták fel a templomkertben a Varga Károly/pétervásári/ fazekas keze munkáját dicsérő stációsort. Az alkotó a Népművészet Ifjú Mestere.
A stációfülkék fából készültek. A falu asztalosának, Szabó Lajosnak a munkái.
A lépcsősorra a Szent István kapun léphetünk be, melyen a szent Korona másolata található kifaragva. Ez F. Gál Sándor munkája. A kálvária a Fedémesi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület támogatásával valósult meg.
Szépen rendbe tartott stációsor virágokkal, gyümölcsfákkal és ciprusokkal. Nagypénteken itt nem tartanak keresztutat, mert a lépcsőn-járás nehézkes az elöregedő falu tagjainak.
Nagyon szépek és ápoltak a falu keresztjei is. A falu híres papírmerítő műhelyéről is.
A közeli dombon található kereszt az „Egyfánál”Szabó István látomását követően épült meg. Borbula Gergyely verbita tartományfőnök szentelte fel. A falubeliek gyakran kimennek ehhez a kereszthez nagyhéten is.

Az információkért és a vezetésért köszönet a harangozónak, Tóth Béláné, Máriának.







2020. augusztus 16., vasárnap

Bükkszék kálvária



Az Eger közelében fekvő, Salvus gyógyvízéről híres Bükkszéken 2020. július 26-án Mária keresztútja névvel 15 stációs kálváriát adtak át. A nemcsak hazánkban, de Európában is unikumnak számító  Szűz Mária szenvedéstörténetét illusztráló alkotást,  az eredeti tervek szerint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából, két éven keresztül készítette a  bükkszentkereszti alkotó, Takács László.

Bükkszéket már 1275-ben említette egy oklevél Sceck névalakban. A török hódoltság után elnéptelenedett, s 1564 körül épült újjá. 1654-ben, majd a kuruc harcok idején  ismét elpusztult. Az idők során több földbirtokos ura is volt, 1738 táján megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése.
Később kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett.

Bükkszék nevezetességei közé tartozik, a torony nélküli templom, amely az Árpád korban épült. Később gótikus részletekkel gazdagították, a török hódítások utáni újjáépítésekor tornyot nem építettek hozzá.
A kálvária "felfedezését" "Civertan"-nak köszönöm !

Az alkotó lányának  Takács Ágnesnek külön köszönöm,  hogy elkészítette és megküldte a stációk fotóit !





















Az alábbi képeket innen hoztam: 
https://kekesonline.hu/2020/07/31/europaban-is-egyedulallo-szuz-maria-kalvariat-adtak-at-bukkszeken/







A torony nélküli templom:
https://miserend.hu/templom/2833