2016. október 29., szombat

Kunszentmárton kálvária




A fényképeket - egy kivétellel - Dénes Ildikónak köszönöm.

A hiányzó stációképet és a lírás kiegészítését Tóth Vilmosnak, a kunszentmártoni Pietas Temetkezés kirendeltségvezetőjének és Szabó Sándor történésznek köszönöm.

A kunszentmártoni Alsó-temetőben található Kálváriát gazdák állíttatták a
hála és a szeretet jeléül 1869-ben. A szobrok egy máriaradnai kőfaragó
műhelyében készültek. A Kálvária felszentelése a stációkkal együtt történt
1869. október 31-én. A legdíszesebb, középső talpazaton Krisztus keresztje emelkedik az ég felé, rajta a fémből készült korpusszal, a latrok alakjai viszont kőből kerültek megformálásra. Krisztus mellett áll a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol, a kereszt tövében pedig Mária Magdolna bánatos arca tűnik elénk.

A stációsor a kripták és a tölgyfák között húzódik, 1869-ben épültek egy egy gazdacsalád nagylelkű adományából Baranyi András alkotásaiként.
Mindegyik kép alatt olvashatjuk az adományozók nevét és külön
érdekesség, hogy az általuk építtetett stációs oszlop mellett „választották
ki” végső nyugvóhelyüket is.

A kápolna Fájdalmas Szűzanya búcsúján és Mindenszentek, illetve Halottak Napján a képeket elzáró kétszárnyas vasajtók nyitva vannak és láthatóvá válik a keresztút jeleneteit ábrázoló 14 állomás. Nagypénteken délután keresztúti ájtatosságot végeznek a hívek a nyitott stációk előtt, a kápolna búcsúünnepe alkalmával pedig körmenet halad el a Krisztus szenvedéstörténetének egy-egy mozzanatát bemutató alkotások mellett. Különösen misztikus látvány Mindenszentek, valamint Halottak Napjának estéjén a gyertyák, mécsesek által megvilágított képek szívet-lelket átjáró varázsa.
A stációk Lázi Ferencné, az épület özv. Nagy Lórántné sz. László Ilona adományából újulhatott meg kívül-belül 1992-ben. A képeket Seres Katalin Mária Avita szegény iskolanővér restaurálta.