2020. december 6., vasárnap

Budapest Gellért-hegyi elpusztult kálvária

 

A Budát ábrázoló nagy számú 18. századi metszeten a romos török erőd és a Tabánból felvezető út mögött háromalakos Golgota szoborcsoport látható. Horler Miklós  1715-re keltezi felállítását, miszerint a budai jezsuiták kezdeményezésére egy budai polgár egyszerűbb kálváriát emelt, amely fából készült feszületből és két kőszoborból állott. A 18. század végére pusztulásnak indult kálvária helyébe új szoborcsoport állítása érdekében 1795-ben Füll (Fühl) Mihály, tabáni lakos a budai tanács beleegyezésével gyűjtést indított. A megvalósítás azonban sokáig húzódhatott, mert az 1822. évi kánoni vizsgálat azt „recentius a cive Michaele Fühl extructa"-ként említi.

A stációk a mai Sánc utca (korábban Stationen Gasse vagy Calvarien Gasse), illetve Szirtes utca vonalában helyezkedtek el , egy 1836-ból származó térképen néhány fülke helye látható . Horler Miklós szerint 1873 folyamán a stációkat festett képekkel díszítették, ezek egy részét Sauer C. festő készítette. A helyreállítást tabáni polgárok költségén végezték. A stációk egy részét az 1920-as években lebontották, három fülke az 1930-as években még állott .A Kálvária szoborcsoportja - 3,5 m magas kőfeszületen függő Krisztus-szobor, lábánál térdeplő Magdolna, két oldalán pedig Mária, illetve János tanítvány kőszobra - egy barokk vonalú kis kápolnában helyezkedett el, a Citadella nagy erődje közelében, a hegy északkeleti oldalán.

A Gellérthegy területének rendezése kapcsán az 1920-as évek végén veszélybe került a kálvária kápolnájának épülete. Dr. Vidéky Emil műegyetemi tanár az építmény védelme érdekében többször felemelte szavát. Véleménye szerint a gellérthegyi hátsó fennsíkot is védeni kell és a kálvária kápolnát nem szabad bántani.

1940-ben még állott a kápolna, a Hungária Magazin 1940. októberi számában a következő leírás látott napvilágot az építmény fényképe kíséretében: „A XVIII. század közepén épült gellérthegyi kálvária, amelynek ember nagyságú főalakjait és színes, festett faszobrait a hívők százezrei csodálták meg. Az idő vasfoga apránként tönkretette a stációkat és a szobrok jó része szétszóródott a Fővá­rosi Múzeumba és más helyekre. Ma már csak két stáció áll a hegyen a Golgotán kívül." A lerombolódott, elhanyagolt kálvária már nem tölthette be eredeti funkcióját, ezért a nagypénteki körmenet számára új helyet kellett keresni. A Képes Pesti Hírlap 1936. február 28-án megjelent számában egy fényképpel illusztrált híradás jelent meg az új kálvária beszenteléséről a Gellérthegy aljában, a pálos kolostorhoz vezető úton, a Gellért rakpart vaskerítése és a hegyalji sziklák közti keskeny úton. A II. világháború idején a hegyet ért súlyos bombatámadások következtében a hegytetőn álló kálvária kápolnája is elpusztult, véglegesen az 1950-es évek elején tüntették el a romjait. Az utolsó még álló és ép stáció fülkét a Szirtes út és a Számadó utca sarkán a helyi lakosok visszaemlékezése szerint az 1951. május elsejére virradó éjszaka bontották le. Az 1950-60-as években hatalmas tereprendezést hajtottak végre a hegyen, az itteni sziklarobbantásokról fennmaradt fotó tanúsága szerint a terület képe annyira megváltozott, hogy a kálvária kápolnájának pontos helyét már az idős, gellérthegyi lakosok sem képesek megmutatni  Tarjányi Ferenc hosszú időn át a Gellérhegy főkertésze volt. Elmondása szerint a kápolna egyes darabjai még sokáig hevertek szétszórva a déli lejtő oldalában, de mára a területrendezés - valószínű­leg a Jubileumi Park kialakítása idején, 1964-ben - ezeket is eltüntette. Azóta csak az irodalom és a halványuló emlékezet őrzi a gellérthegyi kálvária egykori fennállását.








Itt egy részletes történeti leírás található a kálváriáról (2023-as cikk):

https://pestbuda.hu/cikk/20230407_a_gellert_hegyen_allt_egykor_buda_es_pest_legregebbi_keresztutja

(Köszönöm a hírt Pethő Máriának.)



2 megjegyzés:

  1. Erről nem is hallottunk még! Klassz volt, köszi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A net sok kincset rejteget - most próbálom (némi segítséggel) felfedezni az elfelejtett helyszíneket.

      Törlés