Kállósemjén kálvária

Kállósemlyén a Balogsemjén nemzetség-beli Kállay család ősi fészke. A faluban megtelepedett család itt építette ki birtokközpontját, s emelte az azóta nyomtalanul eltűnt várát. A barokk Kállay-kúriát 1763-ban építtette Kállay György, tervezője ugyanaz az olasz testvérpár,Salvator és Giuseppe Aprilis, amelyik a nagykállói vármegyeházát és a  nyíregyházi evangélikus templomot is tervezte. Az épület 1767-re vált lakhatóvá.

A kastély eredetileg a középső hat helyiségből és az előcsarnokból állt. A 19. század elején illesztették az épülethez a keleti szárny végén az emeletes teraszos részt. A II. világháború idején az épület és a park is megrongálódott.  A kúriát 1948–49-ben az erdőgazdaság munkásszállásként, 1949-ben az Apagyi Állami Gazdaság terményraktárként használta. Az egykor gyönyörű szobákban műtrágyát és terményt tároltak. 1964-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén és kivitelezésében az épületet helyreállították. Hasznosítása megváltozott, iskola és kollégium működött falai között, ahol a környékbeli tanyák kisdiákjai laktak.

A 90-es évek közepén az épület minden funkcióját elvesztette és pusztulásnak indult. A 2015-2016-os felújítás során az volt a cél, hogy a kúria életének egyik legsikeresebb korszakát állítsák vissza, így lett az 1920-as éveknek megfelelő állapot kialakítva.

A települést Balog - Semjén nemzetség alapította. Első írásos emléke 1271-re datálható 1335-ben a Nagy-Semjéniek birtoka lett A XIV. században a Kállay család birtokolja  A falunév mai megkülönböztető jelzőjét a szomszédos Nagykállótól kapta 1549-ben már Kallo Semian néven említik 1567. évi összeíráskor török uralom alatt állt és Kállay – Lewkes János tulajdona volt  A XVII. században, mint puszta szerepel a forrásokban. 1785. évi népszámláláskor a település lakosainak száma 70 fő. 1939-re 4800 főre gyarapodik a lakosság Kállósemjénben mindig is mezőgazdasággal foglalkoztak (ez jelentett a lakosságnak igazi megélhetést) 1979-ben megalakult a mezőgazdasági szövetkezet, mely a rendszerváltást követően csődbe ment.  

A kúria története itt olvasható: https://kallaykuria.hu/kuriatortenet                                      

A Kállay kúria parkjában új kálvária stációsort adtak át  2025-ben. A fotókat Dzsunyák Gabriellának köszönöm.

A kálvária helyszíne sajnos  csak az alábbi linkre kattintva látható: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=47.86160623355866%2C21.917988534088362&z=16

Fényeslitke kálvária

Fényeslitke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza bal partján, Kisvárdától északkeletre található. A csiszolt kőkorszakban már lakott terület, melynek temetőjét az 1960-as évek elején tárták fel. Nevét először egy 1252-ben keletkezett oklevélben említik. Nevének előtagjában a „fövényes” szót őrzi. A második tag valószínűleg személynévi eredetű. A középkorban a kisvárdai uradalom részeként a környék jelentős települése volt. A község nevét a Zichy-okmánytár 1334-ben kelt oklevele említette,  Fényes-Litke birtokosa ekkor a Várday család volt, később több nemesi család is élt itt a környéken.

A   műemlék jellegű római katolikus temploma késő barokk stílusban épült a XVIII. század második felében. A keresztutat itt, a Szentháromság-templom kertjében állították fel, amelyet Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldott meg 2024 október 13-án.

A stációk szobrásza: Lengyel Tibor volt.

Térkép:  ide kattintva a helyszín megtekinthető: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=48.26791899037601%2C22.09626280191822&z=18

Kisvárda kálvária H

Sajnos az iskola nem ér rá foglalkozni a kérdéssel, annyi a feladat..... Más oda nyilván nem mehet be - így hát sajnálom, de egyelőre úgy tűnik, ez a kálvária a gyűjteményből hiányozni fog egyelőre....  2022.január.

Kisvárda kálvária  katolikus gimnázium udvarán

  

Az igazgatónővel beszéltem. Nem baj ha téliek a képek, ígérte, küldi…. (2021.tavaszán...) 

 

Igazgató: Kaszásné Tóth Judit

Tel./Fax: 06-45/405-210

 

Napkor kálvária

Az ismertető és a képek összeállítását, a kálvária „felfedezését” Pethő Máriának köszönöm !

Napkor nevének eredete ismeretlen, a település az egyik legrégebbi Szabolcsban. A 13. század elején már biztosan létezett, 1271-től a Balog-Semjén nemzetség birtoka. Leszármazottaik, a Kállay család tagjai 1848-ig birtokolták a falut. A 16. századtól fontos birtokközpontjuk volt Napkor, legalább két udvarházuk állt itt. Az egyik régi helyén a 19. században új kúriát építettek. Ebben lakott Kállay Erzsébet férje, Jósika Miklós író. Ma általános iskola működik az épületben.

A római katolikus templomot a Balog-Semjén nemzetség alapította a tatárjárás után, 1271 előtt, Szent István király tiszteletére. A 16. századtól protestánsok használták, 1744-től ismét a katolikusoké. 1761-ben újjáépítették, tornyát 1779-ben kezdték építeni. Mai formája 1948-ban alakult ki… A szentély boltozata 18. századi, régi oltárképén Szent István ország-felajánlását festették meg.

A stációk /15 állomással/ a templom kerítésének belső falában találhatók. Az egyszerű, téglalap alapú stációfülkéket gyakran lemeszelik. Belül aranyozott domborművek teszik szebbé. A kereszt szintén a kertben lett felállítva. A szentsírt Húsvétkor a templomban díszítik fel. 

(https://lovagkiraly.org/helyszin/307-napkor/)

                                                                         

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

Képek innen:  https://www.facebook.com/pages/category/Religious-Organization/Napkori-%C3%A9s-Apagyi-R%C3%B3mai-Katolikus-Egyh%C3%A1zk%C3%B6zs%C3%A9gek-447391905624722/ Napkor kereszt képe: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1960

Vállaj kálvária

Vállaji temetőben áll a Szentháromság kápolna, melynek belsejében lévő Szentháromság festményt még a svábok hozták magukkal az őshazából (pontosan nem lehet tudni, honnan: Schwarzenberg, Aulendorf stb.) A kápolnát 1868-ban  építette  Kierer Vendel  és felesége, Seierman Terézia.  

Mint oly sok más helyen, vélhetőleg a kálvária megépítése itt is a betelepültekhez  köthető. 

Az ország legkeletibb szélén álló kálvária stációi 1868-ban készültek, téglából, bevakolva,  tetején egyenes és kúpos cseréppel, kis fémkereszttel. A lakosok a stációk sorába temetkeztek.  Sajnos, az eredeti  domborművek nincsenek meg. Később, egy felújítás során a németországi németek felajánlották segítségüket. Így a vállaji családok adományából újult meg a kálváriasor.

A fülkékbe a  német nyelvterületen kereskedelmi forgalomban is kapható Gebhard Fugel Keresztút  c. sorozatát helyezték, a keret tetején kis fakereszt van.  (Sajnos, a 7. állomás képe hiányzik)

A falu pályázatot adott be a temetőkápolna felújítására ez meg is történt. A következő lépés a keresztút rekonstrukciója lesz.

Mivel az eredeti képeket megtaláltam az Interneten http://www.kakigem.de/Dokumente_Historisches_Merchweiler/Kreuzweg%20(mit%20Bildern%20von%20Gebhard%20Fugel)%20-%203.%20erw.%20u.%20korr.%20Auflage.pdf

ezt a sorozatot mutatom be – ilyenek lehettek új korukban a mára megfakult, tönkrement képek.

Régebben itt járták rendszeresen a keresztutat. A temető nagyon szépen gondozott, jó lenne, ha mielőbb sikerülne a stációsor felújítása.

Az írásos ismertetőért  köszönetet a  Vállaj Község Önkormányzatának, a képekért  Pethő Máriának.

 Ilyenek az eredeti stációképek:

A jelenlegi képek (2018)

A jelenlegi képek (2018)