2013. május 5., vasárnap

Biatorbágy kálváriái

Ezeket a képeket és most a térképeket is „bolyak”-nak köszönöm !

Mint az alábbiakból kiderül, Biatorbágyon két kálvária is van. Vagyis az első, a régi már majdnem megszolgálta, hogy csak múlt időben emlegessék.
Biatorbágyon még egy kálvária található, az u.n. "biai kálvária". Ismertetője itt látható:  http://csendhegyek.blogspot.hu/2017/04/biatorbagy-biai-kalvaria-h.html

http://www.biai.hu/Biakro/pdf/kro-0407/10-11.pdf  anyagban találtam pár mondatot a régi  kálvária történetéről.
„A régi kálvária a Katalin-hegyen volt, elég messze a falutól, mint utóbb kiderült, nem is egyházi területen. Ez, a gyermekkorunk kálváriája a hosszú, mostoha évtizedek alatt teljesen tönkrement. Első gondolatunk az volt, hogy a régi stációkat újítjuk fel, de a szakemberek véleménye szerint ez nem lett volna lehetséges, mert csak egy-két stációt lehetett volna javítani, és az sem lett volna időtálló. Így az új mellett döntöttünk. Első dolgunk az új helyszín kiválasztása volt. Több lehetséges variáció közül aláírással történő szavazás eredményeképpen 90%-os többséggel ez a helyszín győzött. Így 2003-ban megkezdtük az 1800-as évek elején épült régi kálváriánk mintájára megépíteni az újat.

Kálvária-hegyként őrzi a régiek emlékezete és jegyzi a földrajztudomány a Katalin-hegy alatt elterülő összefüggő erdőséget. Az elnevezés természetesen nem véletlen: szent helyet rejtenek a fák, Torbágy község Golgotáját. Ezt a hegyoldali magaslatot találták alkalmasnak – vélhetően valamikor a tizenkilencedik század elején – a torbágyi katolikus egyházközség hívei arra, hogy felépítsék rajta saját kálváriájukat. Azt, hogy kik, hogyan, milyen támogatással végezték el ezt a munkát, nem tudjuk. Helytörténetünk egyik fehér foltja a torbágyi kálváriaépítés. A könnyebben hozzáférhető plébániai forrásokban nem lelhető fel utalás, csupán a kereszt talpazatán lévő 1827-es dátum az egyetlen fogódzó. Franz Bruckner írja Németországban megjelent könyvében, a Turwaller Heimatbuch című kötetben, hogy a kálvária tizennegyedik stációját, a Große Kreuz-ot, azaz a nagy keresztet 1945-ben, a második világháború pusztításai során törték össze. Ugyanakkor a torbágyi idős emberektől inkább azt hallani, hogy erre a szégyenletes cselekedetre később, valamikor az ötvenes években került sor.…..A 2003 tavaszán megtartott határszemle résztvevői még fákkal, bokrokkal teljesen benőtt területet találtak a kálvária helyén, a területet az önkormányzat tette járhatóvá. A Biatorbágyi Tájvédő Egyesület tagjai 2004. július 24-én szabadították meg teljesen a stációkat és a kereszt környékét az aljnövényzettől és a bokroktól. Ezután az egyesület felhívásban keresett vállalkozókat a kálvária folyamatos rendben tartására, a feladatot a Katalin-hegyi Ingatlantulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete vállalta magára, akik a kálváriát és környékét azóta is példás rendben tartják.                                                                                                          
 A tájvédők az önkormányzat támogatása mellett 2006-ban kezdték meg a nagykereszt felújításához szükséges engedélyek beszerzését. Tavaly októberben csapatmunkában készítették el az alapozást, az ehhez szükséges cementet, sódert és szállítást biztosította a Koncz tüzép. A pécsi dómnál, a budavári Mátyás-templomnál és a jáki templomnál a múltat már sikerrel életre keltő Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátorművész volt az, aki többedmagával felemelte a földről a megváltó széttört és meggyötört „testét”, és egy jelképes barlangsírba fektette, vagyis átszállította biatorbágyi restaurátor műhelyébe. S (2007) november 29-én az újraszentelésre egybegyűltek egy kicsit újra átélhették a feltámadás örömét, amikor összegyűltek egy csoportképre a kálvária nagykeresztje előtt….”

 Először néhány kép a régi kálváriáról: 






Az alábbi képek az új kálváriáról készültek. A stáció képeit  Somogyi Sz.Béla festette.














Régi kálvária


Új kálvária


 

2013. május 2., csütörtök

Gyermely kálvária



 A fotókat „bolyak”-nak köszönöm !

A kálvária építésének történetéről az Interneten semmit nem találtam. „bolyak” képei bizonyítják, hogy a régi kálvária stációinak felújítása megkezdődött – de  sajnálatos módon nem túl nagy az előrehaladás – márpedig jó lenne minél előbb a domborművek megőrző felújítása. Ezt 2011-ben vették terve – 2013 tavaszára a képsoron látható mennyiség elkészítése történt meg.

A Gyermelyi Kálvária felújítása ügyében  2011.02.12-én megjelent anyagból részletek: .

„….A Gyermelyi Katolikus Egyházközség évekkel ezelőtt elkezdte a Gyermelyi Kálvária felújítását, rendbe tételét. A Kálvária évtizedeken keresztül volt elhanyagolt, elhagyott, pusztulásra ítélt állapotban, míg – a történelem fordulata következtében, a lelkiismereti és vallásszabadás helyreállítása után – megnyílt az út a rendbetételhez. A Gyermelyi Katolikus Egyházközség nagy elszántsággal, de kevés anyagi lehetőséggel látott hozzá a feladathoz, amelyhez – úgy tűnik – további segítségre van szükség. A környezet rendbetétele nagyrészt befejeződött, az építmények rendbetétele elkezdődött, és jelenleg folyamatban van. A fő cél most tehát a Kálvária építményei (stációk, keresztek) felújításának befejezése lenne.

A megkezdődött folyamat azonban nagyon lassan halad előre, és ez – hacsak nem érkezik valami külső segítség – akár évekig is eltarthat. Hogy a Kálvária felújítása ne torkolljon „kálváriába”, szükség lenne egy kis társadalmi összefogásra. A Gyermelyi Katolikus Egyházközség és a Gyermelyi Katolikus Templom és Kápolna Alapítvány együttes erőfeszítéseit kéne lakossági összefogással a mielőbbi befejezéshez segíteni.

A felújítás jelenlegi költségvetése mellett további 1,5 M Ft-ra lenne még szükség ahhoz, hogy a Gyermelyi Kálvária régi fényében ragyogjon.

Kérdés, hogy az Önkormányzat mennyire tudja magáévá tennie ennek a községi, részben műemlék  jellegű, másrészben szakrális elhivatottságú területnek a rendezését. Amennyiben innen is érkezne egy jelentősebb segítség, akkor már csak a hiányzó részt kellene kipótolni. Ennek a módja lehetne pld. az a megoldás, amikor a hiányzó összeget leosztanánk a kálvária stációira és látható lenne, hogy egy-egy stáció felújítása mennyibe kerül. Egy-egy stáció felújítását aztán magára vállalhatná egy, vagy több család, akiknek a felújításban való részvétele a stáció talapzatán megjegyzésre kerülne: „anyagi támogatásával felújította x, y és z család”.

Mivel a fent jelzett szövegben az alábbi adatok is szerepelnek, bemásolom ezt is. Ki tudja ? Hátha akadna segítő….
Felajánlásaikat a következő számlákon lehet megtenni.
Címzett: Gyermely Szt István Kápolna
számlaszám: 58600537-12005459 Duna Tak. Szöv., valamint
Címzett: Gyermelyi Katolikus Templom és Kápolna Alapítvány
számlaszám: 11600006-00000000-02391164, megjegyzés
rovatba kérjük feltüntetni: "Kálvária"
Továbbá a templom pénztárosnál Kádárné Fülöp Jolán és Fülöpné Tóth Margitnál"





















2013. április 30., kedd

Jásd kálvária




A fotókat Győri Diának köszönöm !

(az oldal sajnos megszűnt)

"A Szentkút melletti Rubányi-dűlő Árpád-kori leletei alapján a régészek ezt a területet Jásd középkori falu helyével azonosították. Ez volt a Szent Györgyről elnevezett itteni bencés apátság egyetlen faluja. Maga a kolostor a mai község központjában állt, ahová a XVIII. sz. közepén a falut újratelepítették. A jásdi Szentkút és Szűz Mária-kápolna egyben a katolikus egyház legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelyünk.

A jásdi Szentkút területét 1969-ben a Veszprém Megyei Tanács a Tési Törpevízmű építése és forrásfoglalása miatt kisajátította. Aláírásgyűjtés folyt ellene, országos és helyi sajtóban cikkek jelentek meg ellene, de megakadályozni nem tudták. Az egyházközség csereingatlant juttatott, ahol újra felépítették a kápolnát, szabadtéri misézőhelyet és a kártérítésként kapott összegből épült meg a kálvária is. Bár régi fényét nem nyerte vissza, de újra kedvelt búcsújáró hely lett a jásdi Szentkút és a mellett álló kálvária.

Az áthelyezett Szentkút és kálvária tervét Balassa László okleveles építészmérnök készítette. Máriahegyi József készítette a Mária szobrokat és a stációk gipsz domborműveit."











 
 










Vasvár-szentkúti kálvária


A képekért köszönet  Horváth Anikónak


A Szentkúti ős-bükkös területén a világon egyedülálló, tizenöt stációból álló keresztutat különböző nemzetek és vallások, különböző művészi szint és stílus képviselői közösen, határok nélküli összefogással alkották (5 ország 18 művésze), így joggal nevezhetjük a szeretet keresztútjának.

Itt olvashatsz róla:














Ugyancsak Vasváron található, a temetőben egy kápolna, melyben a kálvária 3 keresztje található. Itt (a temetőben) nincsenek stációk.