Zalacsány kálvária

 A képeket Pető Máriának köszönöm.

 

Valószínűleg már a római korban lehetett itt lakott település, mert az egykori római út Zalaapáti felől haladva Zalacsányon keresztül szelte át a Zala völgyet. A helység neve első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király,,Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Több ura volt ezek után, a terület többek között a Hahót nemzetbeli Csák család birtoka volt. A Csák család a Csány család őse. Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában. Innen eredeztethető a település neve.

A középkorban itt gazdag növény- és állatvilág, tölgy- és bükkerdők voltak, a falut és környékét a Zala árterülete vette körül.

 A múlt század első felében szabályozták a Zala-folyót, így megszűntek a  nádasok és megszűnt az áradás veszélye.  A múlt század végén megépült a Zalacsányon áthaladó Balatonszentgyörgy Zalabér Batyki vasútvonal, 1964-1965-ben majd elkészült a műút, ezek fellendítették a település életét. 

Templomai:

A Nepomuki Szent János templom az 1750-es években épült, 2022-be újították fel. A Szeplőtelen fogantatás temploma  vélhetően középkori egyhajós templom 1749-ben átépítették, majd 1*13-ban sekrestyével és oratóriummal bővült. Az 19*60-as években újították fel.

Kálváriáját, mely a templom közelében lévő régi temető melletti parkban létesült 2024-ben építették és avatták fel.

Sajnálatos módon nem tudom a térképet ide beilleszteni. Kattints az alábbi linkre, a helyszín akkor lesz látható....

Térkép: 

https://www.google.com/maps/d/edit?mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&usp=sharing

Bókaháza kálvária

A mai értelemben vett Bókaháza, kis település a Zala folyó völgyében. A történelem során három falu Mindszent, Bókaháza, Újfalu, összefonódásából jött létre.  Mindszent, a feltételezések szerint Árpád-kori falu volt, amely már Szent István korában létezhetett, igaz erről írásos dokumentum nincs, csak a földben található falmaradványok támasztják alá ezt a feltételezést. Az első írásos okirat 1200-as évekből származik.

Újfalu az 1300-as évektől ölt falu jelleget, mindkét falu a Zala folyó árterületén helyezkedik el. Az 1400 évek végén a Balaton vízszintje megemelkedett, ezért mindkét falunak feljebb, a domboldalakra kellett telepednie, egy nagy árok választotta el egymástól őket, de sorsuk a történelem során összefonódott. Bókaháza neve először az 1400-as években jelenik meg az oklevelekben, elnevezése a Bóka nemesi családra vezethető vissza, eddig, mint önálló falu nem létezik, hanem Mindszent részközsége.

Középkorban hosszú időn keresztül virágzó szerzetesi élet folyt e tájon. Első templom 1253 körül épült a mai temetődombon, 1200-as évektől keresztes lovagok, 1300-tól 1474-ig a zalavári bencés szerzetesek, majd 1474-től a pálos szerzetesek lelkipásztorkodása folyik.  Mindkét falu az un. „királyi útvonal” mentén helyezkedett el, ezért a középkor vészterhes időszakaiban kemény próbának voltak kitéve.

1526-tól kezdődően a török portyázások, nehezítették az ősök életét, majd a török seregek átvonulása okozta pusztítások a faluk elnéptelenedéséhez vezettek, előbb Mindszent, majd Újfalu, végül Bókaháza is elnéptelenedik az 1650-es éves végére.                      A török seregek kivonulása után 1715 táján a Bóka család volt az első, amely megkezdte a falu újjáépítését, több más nemesi családdal együtt.

A falu az 1800-as évektől fejlődésnek indult, újjáépítették a templomot is, amit később kibővítettek és több ízben is felújítottak.

A világháborúkban bókaházai katonák is életüket veszítették. A háború után lassan indult be az élet, megalakult a szövetkezet – de sajnos évekkel későbbi megszűnése komoly károkkal járt, a lakosság elveszítve munkalehetőségét, kezdte elhagyni a falut.

A rendszerváltozás hozott némi fellendülést,  de sajnos a népesség csökkenése megállíthatatlan, (épp úgy, mint országosan) – jelenleg 320 lakosa van falunknak.

Lassan azonban talán kissé javulni kezd a helyzet, ahol csak lehet, a fejlesztéseknél mindig szempont lett a közösségi életet is szolgáló funkció megtalálása. Sportpálya, játszótér épült, a közösségi helyek száma is nőtt. A temető felé vezető úton  kálvária készült a keresztúti stációkkal, így liturgikus színhelyet is létrehoztak.

A stációképeket Soós Csilla készítette, 2021-ben.

A fotókat Pető Máriának köszönöm ! 

Sajnálatos módon nem tudom a térképet ide beilleszteni. Kattints az alábbi linkre, a helyszín akkor lesz látható....

https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&hl=hu&ll=46.77080058876969%2C17.103415206912388&z=20

Hídvégardó kálvária H

2024 május 25. Kálvária avatás

Se kép, se adat nincs.

Nagykörű kálvária

 A településről sajnos nem sok infót találtam a neten…A kálváriáról meg a köztérképen lévő infókon kívül semmit…Az 1758-ban felszentelt templomról itt lehet olvasni: http://nagykoru.hu/egyhazak/

Információimat ill. a stációképeket a köztérképről 

 https://www.kozterkep.hu/40598/staciokepek#         hoztam – a képek közreadási lehetőségét ezúton is köszönöm. A többi fotót Pethő Máriának köszönöm.

A templomkertben található kálváriáról egy régebbi  híradásban esik szó, de a jelenlegi stációképek (melyek fakeretbe foglalt festmények) és a stációoszlopok rendbetétele a 2014-es templom-felújításkor készült. A felújítás előtt vaslemezre festett képek voltak a kálvária stáció-állomásai és az „Erzsébet-királyné emlékfásítási program” beszámolója szerint, már 1899-ben is volt kálvária a templom mellett. A templomkertben egy gyönyörű, régi, falusi, fakeresztes golgota áll, az ide vezető úton állnak a stációoszlopok.

2014. évben kerültek a stáció-fülkékbe az új képek is, melyeket üvegre, ikontechnikával, akrilfestékkel festett alkotójuk, Szilágyi Erzsébet Judit.

A kert különlegessége Magyarország egyetlen cseresznyefajta-gyűjteménye, ahol több mint 100 fajtából közel 400 cseresznyefát nevelnek. A fehér templom az áprilisi virágözönben szinte elhalványul.

 Klikk a linkre, a térkép így látható: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=47.27116419617845%2C20.452028872946926&z=19

Csólyospálos kálvária

Csólyospálos Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Szegedre vezető műút mentén fekszik, s e kicsi településen, melynek lakos-száma a kétezret sem éri el,  most kálváriát avattak…

A terület az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt, bronzkori és népvándorlás kori jelentőségét régészeti források igazolják. A falu határából került elő a híres csólyosi kun sírlelet. A XV. századi írott forrásokból már ismert a Halas központú kun szállások területén fekvő Csólyosszállása és Pálos helységek neve is. A két puszta egyesítésére, önálló községgé válására már a századfordulót követően helyi kezdeményezések indultak. Csólyospálos falu azonban csak 1945-ben kezdhette meg önálló életét.

A templomépítés ötlete először 1926-ban került napirendre.1937-ben Rétei Gyula plébános irányításával új lendületet vett a templomépítés ügye. Megindult a gyűjtés,  végül a Veszelka Mihályné által adományozott területen épült fel. Az épület alapja terméskőből készült, amelyet helyi gazdák ajánlottak fel. Az elkészült templomot 1939. június 12-én benedikálták. Vedres Béla szentelte fel Jézus Szíve tiszteletére.

A keresztút építésének gondolata Gál József csólyospálosi plébánostól származik és közel két év telt el az ötlettől a megvalósulásig. A domborművek a csólyospálosi származású és ma is ott élő – kerámia és szilikátipari-tervező diplomás, valamint vizuális környezetkultúra szakos tanár – Lendvai-Barka Melinda alkotásai. A stációk építményeit férje, Lendvai József készítette. A kálvária felavatására 2022.június 24-én került sor.

A stációk képeit a köztérképről hoztam, köszönet érte "Cédrus"-nak.

A Google évek óta tartó "variálgatásai" miatt most már egyszerűen kezelhetetlen a térképes megjelölés úgy, ahogy eddig az lehetséges volt. Egyelőre csak linken tudom mutatni a helyszínt.

https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&hl=hu&ll=46.41741862833128%2C19.83971327468295&z=18