Iván kálvária H

Iván - Győr-Moson-Sopron megyei kis település elhagyott, faluszéli kálváriája

A falunév eredetének legvalószínűbb magyarázata az Árpád-korba nyúlik vissza. Az akkori gyakorlat vehető alapul, miszerint a korai időkben szokás volt, hogy a birtokostól nyerte a település a nevét, a személynév változzék át helynévvé. Egy bizonyos Ján (Iván) nevű soproni comesre (ispán). 1071–ben – 3 évvel a cserhalmi ütközet után – Iván ispán vezetésével rendre visszaverte a bizánciakkal szövetkező besenyők támadásait. Ezen sikereknek köszönhetően a király és a herceg illendő köszönetet mondott, és királyi módon, bőkezűen megajándékozták. Tehát az akkor elismerésre szert tett ispán ekkor kaphatta meg a falut, és innen eredhet a község neve.

Egyébként már   a rómaiak  korában lakott hely, első írásos említése 1234-ből származik, ez idő tájt a pornói apátság  birtoka volt. Az iváni urasági majornak nagy múltja van,  több nemes úr is szerzett birtokot errefelé, végül 1792-ben visszakerült Gróf Széchényi Ferenc  tulajdonába. Majd a történelem viharai során a területet többször is, több felé felosztották, a végső nagy felosztás 1945 után történt. A lakosság idősebb rétege földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, a fiatalabbak a közeli városok ipari üzemeiben dolgoznak

      

Térkép:  https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=47.453097764064694%2C16.9089556408615&z=18

Buzsák Fehér Mária kápolna kálváriája H

Képek hiányoznak

A 13. században épült buzsáki Fehér Mária-kápolna, amely a település legrégebbi műemléke, az Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt.

A Fehér Mária-kápolnának nevezett emléket az Öreglak felé vezető régi úton haladva, erdős részen, a Kápolnási-dűlőben találjuk. Szépen gondozott kis park és egy néhány sírból álló temető veszi körül.
A pár éve még barokknak vélt épületről első pillantásra látszik, hogy középkori. A Fehér Kápolna teljes egészében 13. századi eredetű. A kisméretű, téglatest formájú hajó keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Az eredetileg torony nélküli, téglából épült templom román stílusú bejárata a déli oldalon került elő. A magas lábazat fölött egyszerű, henger formájú faloszlop alkot bélletet, amely fölül félkör alakú, dísztelen timpanont foglal keretbe. A déli hajófalon előkerült két apró román kori tölcsérablak is – az alacsonyabban lévő, nagyméretű ablaknyílás az újkorban készült. Újabb keletű a tetőgerinc nyugati végén ülő karcsú huszártorony is.
A templom szerény berendezése, oltára a 1703-ban készült népies barokk ízlés szerint. Francia mesterek készítették, az oltár gazdagon díszített, szőlőindás, fából faragott, középen öltöztethető Mária szoborra. Az 1990-es évek elején, restaurálását követően került a település központjában lévő Nagyboldogasszony Templomba.
Nem tudni, hogy a Fehér Mária-kápolna elnevezés a Szűzanya makulátlan mivoltára utal-e, avagy a tiszteletére felszentelt kápolna hófehér falára. A régi Nagyberek harsogó zöldjében messziről tündöklő, fehér kápolna élénkpiros cseréptetejével, páratlanul szép arányaival a Dunántúl egyik legszebb – mégis szerényen rejtőzködő – műemléke.

A kápolna 2013-tól nem csak egy magányosan álló kis templom, hanem egy újonnan épített díszkapuval kiegészített épületegyüttes.
Előzetes egyeztetést követően belülről is megtekinthető a Fehér-Kápolna.

(https://csodalatosbalaton.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/feher-maria-kapolna-buzsak/)

Sajnálatos módon nem tudom a térképet ide beilleszteni. Kattints az alábbi linkre, a helyszín akkor lesz látható....

Térkép megtekinthető itt:

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=46.62452105919698%2C17.575854661098123&z=15

Fényeslitke kálvária

Fényeslitke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza bal partján, Kisvárdától északkeletre található. A csiszolt kőkorszakban már lakott terület, melynek temetőjét az 1960-as évek elején tárták fel. Nevét először egy 1252-ben keletkezett oklevélben említik. Nevének előtagjában a „fövényes” szót őrzi. A második tag valószínűleg személynévi eredetű. A középkorban a kisvárdai uradalom részeként a környék jelentős települése volt. A község nevét a Zichy-okmánytár 1334-ben kelt oklevele említette,  Fényes-Litke birtokosa ekkor a Várday család volt, később több nemesi család is élt itt a környéken.

A   műemlék jellegű római katolikus temploma késő barokk stílusban épült a XVIII. század második felében. A keresztutat itt, a Szentháromság-templom kertjében állították fel, amelyet Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldott meg 2024 október 13-án.

A stációk szobrásza: Lengyel Tibor volt.

Térkép:  ide kattintva a helyszín megtekinthető: 

https://www.google.com/maps/d/edit?hl=hu&mid=1V1UAPdR0-x4SeolxQLWI1ofTRq0&ll=48.26791899037601%2C22.09626280191822&z=18