Köszönet Dénes Ildikónak, hogy a kálvária anyagát segített kibogozni, rendbe tenni.
A
józsefvárosi Kálvária téren állott kálváriát Mayerhoffer András, a barokk
építészet remek mestere építette 1749-ben. A műalkotás idővel annyira
megrongálódott, hogy 1893-ban bontásra ítélték, és áthelyezték az Epreskertbe,
ahol Stróbl Alajos megmentette, ma is ott áll a Bajza utcában. Ez az Epreskerti kálvária.
A hajdani Epreskerti kálváriáról az Interneten fellelhető még néhány kép:
Képek:
https://index.hu/urbanista/2018/02/27/kampec_doloresz_a_kalvarian/http://epa.oszk.hu/00000/00003/00033/csasztvay.htmlhttps://www.artmagazin.hu/articles/archivum/5ccc08f931570384c93de8f427d3ca4f
Telegdy László festménye a XIX. századi Kálváriáról
Mivel így
Józsefváros kálvária nélkül maradt, a Székesfővárosi Tanács és az Orczy család
úgy döntött, hogy jelentős összeggel támogatja egy új kálvária megépítését. Fel
is épült a Kálvária kápolna a mai Golgota téren.
„Az eredeti
Kálvária szobrokat Grantner Jenő 1942-ben faragta mészkőből, és a VIII. ker.
Golgota téren állították fel.
A Golgota
téri szobrok a háborúban elpusztultak, ezért később azokat újra faragták. Az
újrafaragott szobrokat 1971-ben áthelyezték a Rezső térre.
A régi és a
mai képeket összehasonlítva látszik, hogy a Golgota téren felállított eredeti
Kálvária szobrokra a Rezső téri szobrok még csak nem is hasonlítanak. Az újra
faragás ez esetben tehát az eredetihez semmiben sem hasonlító új szobrokat
eredményezett.”
Itt vannak
egymás mellett a régi és a jelenlegi szobrok:
 |
| Képek: http://www.budapest-foto.hu/Kalvaria%20szobrok%20a%20Rezso%20teren.htm |
Kétszárnyú
lépcsősoron lehetett felmenni a neoklasszicista kupolás épülethez, ahol vasár-
és ünnepnapokon az 1880-as évek végétől szentmisét mondtak. A kápolna avatásán
Erzsébet királyné is részt vett!
A
Tisztviselők Házépítő Egyesülete alapította az 1885–87 években az ú.n. Örömvölgy
dűlőben a Tisztviselőtelepet, 1910-ben felépült szomszédságában a MÁVAG
kolónia. A kápolna és stációi a második világháború alatt idővel
megrongálódtak. Ezt meglovagolva a GANZ-MÁVAG kommunista vezetői, akiknek
szúrta a szemét a reggeli misére betérő munkások látványa, életveszélyesnek és
a forgalmat akadályozónak minősítették. A hatvanas években robbantották fel a
kápolnát, de a művelet harmadszorra sikerült - nem lehetett annyira rossz
állapotban.
1971-ben az
1. és 14. stációt megmentve a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya temploma mögött
állították fel.
VI. stáció (Veronika stáció) is megmaradt, azt
beépítették a templom bejárata melletti „Malenkij robot" emléktáblába. 
A VIII. stáció is megmaradt, azt a templom hátsó falába építették be az 56-os emlékműbe.
A múlt
század utolsó évtizedeiben kiépült Tisztviselő-telep templomát 1929-31 között
emelték neoklasszicista stílusban. A templom mögött áll a Golgota téri
elpusztított szobrok másolata és a két megmaradt stáció. A keresztút többi
állomása az 1970-es években készült, a templom külső falában van elhelyezve. A domborműveket Tarr Miklós készítette. A
stációképek alatt nem a „szokványos” szöveg olvasható.
