Kérlek, olvasd el a "Kálvária kereső" című bejegyzésemet. Megpróbálom egy helyen összegyűjteni a magyarországi (szabad téren álló, esetleg kerítésfalba épített) stációs kálváriákat. Ha segítesz a szerkesztésben, akár képpel, akár szöveggel, előre is köszönöm, ám fizetni senkinek sem tudok a fáradozásért. Ide írhatsz, ha találtál valamit:
aranyosfodorka@gmail.com uzmaria@gmail.com
Nagytevelen
1770 és 1775 között a templommal együtt és azzal egységben épült meg a
kálvária. A templom épületével párhuzamosan, annak lezárásaként készült el a
magas kőkerítés, abban kialakítva a templom két oldalán a stációfülkéket,
melyekbe festett falképek kerültek. A kálvária a hívek fogadalmi kegyhelye
lett, mert míg az 1831. évi kolera, mely a környéken halomra szedte áldozatait,
Tevelen nem pusztított. Ekkor építették a hálás hívek adományaiból a kerítés
hátsó traktusához a szent sírt, mely fölé 3 fakeresztet állítottak. Két év
múlva 1833-ban Kranz József lelkész adományából újították fel a templomkerítés
fülkéinek falára festett stációképeket, de valószínűleg nem ekkor, csak később
(feltehetően az 1880-as években) meszelték le azokat, mert 1860-ban Rómer
Flóris még dicséri a kálvária szépségét. A lemeszelés után festett bádogképeket
erősítettek a falakra, amivel megrongálták a freskók felületét. A következő
átalakításra 1915-ben került sor, amikor a templom tornyának tatarozásával
egyidőben sikerült a keresztutat is megújítani, ismét a templom és
környezetének egységes képére hivatkozva. 1951-ben Pályi Katalin irgalmas nővér
renováltatta újra, de a kálvária teljes, a festmények eredeti formáját
visszaállító felújításra 2002-2003-ban került sor.. (http://szalezianum.hu/en/node/24?kid=25oldal megszűnt)
A
templomudvar kerítésfalában található a 14 stációkép és a Szent Sír.
A Pécshez
közeli kis falu 1989-ben emelt templomot és ekkor épült a templom köré a –
szokásostól eltérően - 15 stációs kálváriája. Egyelőre nem tudtam meg a kicsi,
szürkére festett és két évvel ezelőtt felújított stációképek/gipsz-domborművek
alkotóját – de ígéretem van rá az Önkormányzattól, hogy kiderítik. A falunak
nincs saját papja, a keszüi plébániához tartozik, ezért helyben senki sem volt
elérhető, aki a stációk alkotójáról adatot tudott volna szolgáltatni. Ahogy
megkaptam az információt, azonnal pótolni fogom ezt a hiányosságot. A szépen
rendben tartott udvarban a templom körül helyezkednek el a stációk.
A kálvária
felépítését Menradus Frenx Konrád, bonyhádi kereskedő donációja biztosította.
Felszentelését a híres bonyhádi plébános, Egyed Antal működése idején, 1818.
szept. 14-én Kremm Alajos prépost végezte. Egyed Antal a Históriában azt is
bejegyzésre méltónak tartotta, hogy a felszentelést követően „... a hegy
közepén gesztenyefákat ültettem..." (sic). 1846-ban a 14 stációt
renoválták, a feljegyzések szerint 1 kép 4,- frt-ba, az egész újítás 342 frt 54
krajcárba került. 1896-ban a kálváriakápolnát újították meg, belsejét Graits
Endre festette ki.A stációk
rendbetételét 1922-ben Lunyák Ottó festő 14 500,- korona fizetségért vállalta.
"1817-ben
épült a bonyhádi Kálvária-kápolna, egy Menradus Ferenc Konrád nevű vagyonos
kereskedő felajánlást követően. Szobrait mecseknádasdi kőfaragók készítették
el. Érdekessége az, hogy a Kálvária jelenete (=a keresztek) a kápolna oromzatára
került.
Elpusztult stációképeit nemrégiben modern művészi tűzzománc képekkel
pótolták és a kápolnát is felújították. A Kálvária-domb a bonyhádi előkelőségek
temetkezési helye lett. Az Ermel-Vojnarits család impozáns neoromán temetőkápolnája
mellett találjuk Perczel Mór honvédtábornok szerény sírját is." http://www.kegyelettel.hu/temetok/bonyhad.html
A 14
stáció oszlopos-timpanonos fülkéinek tűzzománc képeit a helybéli Stekly Zsuzsa
alkotta. Utoljára 1996-ban volt felújítva.
Tudnivaló
a kálváriával kapcsolatban: csak hét végén ill. ünnepekkor van nyitva.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6927
:A fák között meredek lépcső vezet fel
a kápolnához, balra találhatók a
stációk, amelyeket a rajtuk lévő táblák szerint 1993-ban különböző családok hozattak rendbe.
A terület tetején van a kápolna, amelyet az emléktábla szerint Csott Ferenc (a
königgratzi csata hőse építtetett). Ez is jó állapotban van, bár az egyik falán
falán fut egy repedés. Bejutni nem sikerült, zárva volt, de az ajtó szellőzőjén
be tudtam nézni (és fotózni). A kálvária egyik oldalán Szentháromság-oszlop, a
másikon kőkereszt áll.
A kápolna falán két emléktábla is látható. Az egyiket 1996-ban helyezték ki a
német lakosság kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából. A másik tábla Csott
Ferencnek (1843-1903), a kápolna építtetőjének állít emléket.
Az épület előtt látható a szentháromság-oszlop, és egy szépséges kőkereszt
1892-ből Mária imádkozó alakjával. A VII és IX. stációt V.Majzik Mária készítette.
Az alábbi
videót megnézésre ajánlom:
Dénes Ildikótól kaptam az alábbi kiegészítő anyagot,
mely a kálvária építésének történetéről szól. Ebből az ismertetőből derül ki
valójában, hogy miért is különbözőek a stációképek:
Budakeszin az 1739-es pestisjárványban 400-500 ember halt meg.
Valószínűsíthető, hogy a Kálvária-domb volt a pestisesek temetője. A Kálvária
1778-tól folyamatosan épült, a 19. század második felében készült el először 6
majd a 14 stáció. A stációkat budakesziek állították és gondozták.
A
kálvária kápolna 1883-ben épült, 1970 körül a szétesett kápolnát átépítették. A
kitelepítések 50. évfordulóján került a kápolna homlokzatára ifj.de Ponte József üvegmozaikja.
Gräfl
János kezdeményezésére 1991-ben elkezdődött a pénzgyűjtés és munka a domb rendbetételére,
felújítására. A stációkat archív felvételek alapján újították fel. A régi,
bádogra festett „naív” stációképekből csak a 10-est lehetett felhasználni.
A többi
stációt családok és egyesületek gondozzák és állták az újjáépítés költségeit.
A
családok neve a stációépületek falán van elhelyezve.
Először
1768-ban nevezi meg egy falualaprajz Calvaria néven. 1805-ben a későbbi
Kálvária helyén még mindig csak hat kereszt, egy képoszlop és két kápolnácska
állt. A szemünk elé táruló látvány 1993-ban nyerte el formáját, amikor is
Budakeszi és az 1946-ban kitelepített budakesziek a hagyományokat is
tiszteletben tartva felújították a Kálvária dombot, amelyet vasárnaponként 1000
és 1800 között tekinthetünk meg.
A Kálvária
elején az 1739-es pestisjárvány emlékére emelt ún. Pestis-kereszt áll. Az emlék eredeti helye a mai Jókai utca
elején volt, ahová a pestis áldozatait temették el. A város legrégebbi
kőkeresztjét a talapzatában talált érmék tanúsága szerint 1762-ben, 1763-ban,
1852-ben, 1971-ben, 1973-ban, legutóbb pedig a Kálvária domb helyreállításakor
restaurálták.
A kereszt
melletti lépcsőn jutunk fel a Kálvária tetejére. Útközben Jézus keresztútjának
tizennégy állomása (stációk) mellett
haladunk el. A stációkat a 1993-as felújítás során megpróbálták olyanra
elkészíteni, amilyenek azok 1945 előtt voltak. Az egyes stációkat egy-egy
budakeszi család gondozza, épp úgy, ahogy 1945 előtt is tették.
Nagyböjtben
a budakeszi hívek itt is tartanak keresztutat, illetve innen a Kálváriáról
indul a húsvéti nagymise előtti körmenet. A 14. stáció mellett található a
Kálvária kápolna (Jézus Szíve kápolna), amelyet a hagyomány szerint Csott
Ferenc, a königgrätzi csatát megjárt katona adományából emeltek 1887-ben. A
kápolna a 20. században kis híján elpusztult, ám gondos kezek munkája
megtartotta az utókornak – igaz nem teljesen az eredeti formájában. Nyugati
homlokzatán De Ponte József festett üvegablaka az 1946-os kiűzetésnek állít
emléket. (Gellér
Dávid)