2019. május 14., kedd

Herencsény kálvária

Az ismertetőt és a fényképeket ezúttal is Pethő Máriának köszönöm !


Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említik először, majd az 1423-as dokumentumban az áll, hogy az esztergomi érsek bővítette ki régi templomát.
A török dúlás után több kisebb település létesül itt, birtokosainak nevét a falurészek őrzik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke azonban a rotundából bővített katolikus templom, az 1300-as évekből.

Petrovecz Lászlóné kezdeményezte a keresztút építését 2012-ben. Fakeresztekre gondolt, melyeket  Dichmann Tamás szerzett be, és tett szebbé. A stációképek külön fa rudakon állnak. Kezdetben üveg alá helyezték a képeket, de sajnos, meggyulladtak a tűző napsütésben.
Ma színes fotómásolatokat láthatunk. Takács  István mezőkövesdi festőművész keresztútjának homályos, kifakult változatait.



















A 2005 nyarán felszentelt Palócok Vigyázó Keresztje a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.

Herencsényi Palóc Búcsú napja  a Falunappal azonos:  július első, vagy második hét végéjén tartják.   
A falvakból érkezett szervezett csoportok a herencsényiek után egymást követték. Az egyes falusi csoportokban elöl haladnak a népviseletben öltözöttek, lengyel, cseh, szlovák, horvát vendégek, majd a civil ruhások. A vonulás útvonala 2,9 kilométer. Végül szabadtéri ünnepi szentmise volt a Palócok Vigyázó Keresztje előtt.

Ennek a hagyománynak azonban – sajnos – vége.
A területet megvette egy helyi vállalkozó, s emiatt folyik jelenleg a pereskedés.  2018-ban már nem vonult a szakrális menet a Gyürki- hegy tetején álló kereszthez. 





2019. május 12., vasárnap

Markaz kálvária



Pethő Máriának köszönöm a kálvária felfedezését, és a képeket…Minden elismerésem, hogy megmászta ezt a hegyet !



Markaz a Mátra hegység lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re, a Verpeléten át Egerig vezető 2416-os út mentén található.
A falu nevével először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben már találkozunk, nevének eredete nem tisztázódott.

Több földesura is volt, majd a török hódoltság után a falu elnéptelenedett, és közel két évszázadig lakatlan volt. Újraépítése 1742-ben kezdődött.

A jelenlegi római katolikus temploma 1910-ben épült a hirtelen összeomlott régi templom helyén. Oltárképén Szent László vizet fakaszt. Vidéki mester munkája a 18.szd. második feléből. A bejárat feletti kórust nemrégiben újították fel, a festés markazi mester (Kovács György) munkáját dicséri. Itt látható az orgona is, a plébánia 1839-ből való.
A községtől északnyugatra fekvő 631 m magas Hegyes-hegy déli nyúlványán, a Várbércen (460 m) találjuk a markazi vár romjait.
A köves Tatár-mezőből (korábban lőtér) három oldalról meredeken emelkedik ki a Várbérc, amely csak északról kapcsolódik közvetlenül a Hegyes-hegyhez. A várat a hagyomány szerint a tatárjárás  idején építették. Valószínűbb azonban, hogy a tatárjárás után meginduló nagy várépítkezés során a 14.szd. első felében, vagy még valamivel később épült.


A kálvária a falu feletti kereszttől indul,  a markazi várig tart.  Hogy különösebbképp nincs jelölve, azon nem nagyon csodálkozom.
Itt van a tájékozódáshoz egy kis segítség…talán…:


A google térkép sajnos nem alkalmas a helyszín pontos megmutatására, ezért csak a Kálvária utca végét jelöltem, mint kiinduló pontot…. Komoly túra a terep bejárása.
De hogy ezen a gyötrelmes úton mégis volt valaki, aki felállításuk után nem sokkal, már 2018 nyarán nagy élvezettel darabokra törte a stáció-képeket – az egyenesen érthetetlen és elképesztő….

Szegény kálváriát megpróbáltam legalább virtuálisan „helyreállítani”, míg – remélhetőleg – a képek pótlása elkészül…


















A valóságban az alábbi törött képek  sajnos nincsenek a helyükön úgy, ahogy én "virtuálisan" megoldottam....





A vár-romok








2019. május 2., csütörtök

Napkor kálvária


Az ismertető és a képek összeállítását, a kálvária „felfedezését” Pethő Máriának köszönöm !



Napkor nevének eredete ismeretlen, a település az egyik legrégebbi Szabolcsban. A 13. század elején már biztosan létezett, 1271-től a Balog-Semjén nemzetség birtoka. Leszármazottaik, a Kállay család tagjai 1848-ig birtokolták a falut. A 16. századtól fontos birtokközpontjuk volt Napkor, legalább két udvarházuk állt itt. Az egyik régi helyén a 19. században új kúriát építettek. Ebben lakott Kállay Erzsébet férje, Jósika Miklós író. Ma általános iskola működik az épületben.

A római katolikus templomot a Balog-Semjén nemzetség alapította a tatárjárás után, 1271 előtt, Szent István király tiszteletére. A 16. századtól protestánsok használták, 1744-től ismét a katolikusoké. 1761-ben újjáépítették, tornyát 1779-ben kezdték építeni. Mai formája 1948-ban alakult ki… A szentély boltozata 18. századi, régi oltárképén Szent István ország-felajánlását festették meg.

A stációk /15 állomással/ a templom kerítésének belső falában találhatók. Az egyszerű, téglalap alapú stációfülkéket gyakran lemeszelik. Belül aranyozott domborművek teszik szebbé. A kereszt szintén a kertben lett felállítva. A szentsírt Húsvétkor a templomban díszítik fel.