2014. december 23., kedd

Nemesapáti kálvária



A fotókat ezúttal is köszönöm „Debi”-nek.

A Zala megyei kis falut, Nemesapátit  a 16–17. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált. 1934-be építették meg a templomkertben a kálváriát, a stációkhoz szükséges pénzösszeget minden esetben egy-egy család adományozta.  


Kép innen: http://www.panoramio.com/photo/29112628















2014. december 9., kedd

Apátvarasd kálvária



A Keleti Mecsek lábánál fekvő kicsinyke  falu, Apátvarasd  sok más magyar falu-testvéréhez hasonlóan a törökdúlás után teljesen elnéptelenedett, s a harcok utáni első betelepülők a svábok voltak, akikről tudjuk, hogy szokásaik között a kálvária-építés hagyományát is magukkal hozták. Csak annyit sikerült megtudnom, hogy a falu kálváriája 1875 körül létesülhetett, mert helylét már akkor  Kálvária-hegynek (Kalvarienberg) hívták.

Ebben a faluban nem volt sem erő, sem akarat arra, hogy az ősök emlékét megőrizzék – meg is halt a kálváriájuk – és ez már sosem fog „feltámadni”.
Nézzétek a szomorú képeket, melyek Beck Miklós felvételei. Köszönet érte:













2014. november 27., csütörtök

Igal kálvária


A fotókat „FME”-nek köszönöm !!

A Kálvária-dombon épült szoborcsoport művészeti és egyházi értéke mellett történelmi szempontból is jelentős. Rákóczi kuruc seregének egyik súlyos, 1707. februári vereségét őrzi a Kálvária domb: mélyében Vak Bottyán a császári csapatok elesett katonái és a harcoknak áldozatul esett helyi lakosok kaptak itt közös, örök pihenőhelyet. Ide hordták össze az elpusztult épületek maradványait, melyekből e kis domb keletkezett.  http://www.igal.hu/Igal/Muemlekek

2013-ban a városrendezés során felmerül annak lehetősége, hogy „áttelepítik” a kálvária-dombot, de a lakosság tiltakozása miatt, mégis eredeti helyén maradt. Rendbe-tették, a kereszteket felújították, külső falába stációképeket helyeztek.









Egy régi fotó:



2014. november 7., péntek

Budapest (Kelenföld) Szt. Gellért templom kálváriája




A fényképeket Dénes Ildikónak köszönöm.



Az új Szent Gellért templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. 1992 karácsonyán Urunk születését már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. A templomot az urnatemetővel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a templom melletti telken a kolumbárium tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya, és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje.

A külső keresztúton a passió, Krisztus szenvedésének 14 állomása alkalmat nyújt arra, hogy végigjárhassuk utunkat Krisztussal, aki így figyelmeztet bennünket:"Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen." (Lk 9,23) A keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, a képet övező üvegkeretet Haba Erika iparművész készítette.

A szoborkertben öt magyar szent: Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra látható.

A templom oromzatán Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobra. Az alkotás egyrészt emlékeztet a hősiesség, az életet feláldozó szeretet nagyságára, továbbá emlékeztet arra, hogy a látszólagos emberi kudarcok, a legnagyobb emberi elesettség mögött is ott van egy másik világ, Isten az ő angyalával a saját világába emel be minket.
A templom előterében láthatjuk a mester II. Szilveszter pápa művét is.

A plébániatemplom altemplomában, a külső keresztúton, és az újonnan elkészült 12 ezer urnafülkével rendelkező Szent Sír

Kápolnában el nem évülő urnafülkék vannak, ahová a temetési lehetőségek nincsenek vallási felekezethez kötve. A Szent Sír Kápolnában lift segíti a mozgássérülteket. Innen a régi altemplom is megközelíthető rámpa segítségével. Ugyanitt láthatjuk Varga Imre szobrászművész Pieta alkotását. A Fájdalmas Szűzanya valamennyi magyar édesanya fájdalmának kifejezője. A kápolna érdekessége a tetőtér fordított csónak alakja, amely egyrészt a természetes világítást biztosítja, másrészt Noé bárkájára emlékeztet bennünket. Noé Isten utasítására épített bárka segítségével megmenekült a Vízözön pusztításától, majd pedig kikötve egy új élet lehetősége tárulkozott fel előtte. Így a bárka alakú tető egyszerre jelképezi a halál földi életet lezáró valóságát, s ugyanakkor az örök életre kitárulkozó reményt is, amelyet a feltámadt Krisztus ígérete alapoz meg számunkra.
A templomban Meszlényi Antal művész monumentális alkotása, a keresztre feszített Krisztus mindent átölelő, a kitárt karral mindenkihez odahajló, szeretetközösségébe befogadó gesztusa sugárzik ránk.

















2014. november 2., vasárnap

Olaszfalu kálvária



A fényképeket "bolyak"-nak köszönöm !


Olaszfalu hívő lakossága az 1870-es évek közepén határozta el, hogy falujukban kálváriát emelnek. Az építés költségeit a község lakói - ki-ki lehetőségei szerint - adták össze. A gyűjtés és az építkezés fő szervezője Szlotta József kántortanító volt. 1874-ben elkészült a három kőkereszt, fallal körülvéve, majd megépült a 10 stáció is. A keresztúti képeket később rendelték meg Bécsben. Az új kálváriát az egyházmegye, mivel az előírásoknak nem megfelelő formában épült meg, s fenntartására alapítványt sem tettek, nem áldotta meg. Nem tudott az építkezésről a plébánia kegyura, a zirci apát sem. Egy 1878-ban elrendelt plébániai látogatás alkalmával próbálták megtudni a kálvária építésének részleteit.1934 nyarán a falu lelkipásztorának  kezdeményezésére a kálváriát áthelyezték a templom udvarába. Az új kálváriát és a vele egyidőben megépülő hősök emlékművét az olaszfalusi hívek áldozatkészsége hozta létre. Ezzel egyidőben a templomot a zirci Apátúr, mint kegyúr állíttatta helyre. A renovált templomot, az új keresztutat és a falu háborúban elesett hőseinek emlékművét 1934. november 11-én áldotta meg dr. Werner Adolf zirci apát.

Az 1874-ben megépült kálvária keresztúti állomásait helyi mesterek, a szobrokat fehérvári kőfaragók készítették. A stációképeket Bécsből, Heindl János műkereskedéséből szerezték be. Az 1934-ben megépült új kálvária építő mesterei közül csupán a stácóképeket festő művész nevét ismerjük: Bányai Ödön, a római Képzőművészeti Akadémián végzett szobrászművész alkotásai.
A kálvária folyamatos javítását nem végezték el, így az 1910-es évekre a keresztút nagyobb javításra szorult. Közadakozásból 1374 korona jött össze, melyhez megigényelték a kálvária 200 koronás alaptőkéjének kamatait is, amely 1884 óta 256 koronára rúgott. Az 1930-as évek nagy építkezéseinek ösztönzője és irányítója dr. Fránek Döme plébános volt. Megépült a templom kertjében az új kálvária és a Hősök-emlékműve. Mindez, az apátság segítségén túl a falu lakosságának 3500 pengő anyagi áldozatot, és a plébánia megújítását is beleszámítva 693 igás és 615 gyalognapszámot jelentett. Az új kálváriát, a stációkat állító családok utódai gondozzák.


A képek üvegborítása és a viszonylag késői időpont miatt sajnos néhány kép nem jól, vagy alig látható. Ha valaki arra jár és több szerencséje van, örülnék, ha küldene újabb, jó képeket.